Felvételi kérdés: fel kell tölteni a nyelvvizsgát vagy elég az igazolás?

Ha még nem szereztek nyelvvizsgát, de a következő hónapokban készültök rá, fontos lehet tudnotok, hogy az ügyintézési időszakban vajon fel kell-e töltenetek a dokumentum másolatát az E-felvételibe vagy sem.

  • Eduline

Arról már többször is írtunk, hogy felvételin 28+28 az néha 40. Azaz a nyelvudásért akkor is csak maximum 40 pont jár, ha két középfokú nyelvvizsgátok van, ami darabonként 28 pontot érne, és akkor is ha két felsőfokú vizsgátok van, darabonként 40 pontért. Az is fontos, hogy egy nyelvből csak egy nyelvvizsgáért adható többletpont.

De mi a teendő a bizonyítvány megszerzése után?

Ha szeretnétek pluszpontot kapni a felvételin a nyelvtudásotokért, akkor a nyelvvizsgátok adatait mindenképpen kötelező megadnotok az E-felvételiben, viszont a 2003. január 1. után szerzett nyelvvizsgák dokumentumait nem kell benyújtani - tehát nem kell róla másolatot készítenetek és azt is feltöltenetek a rednszerbe. Ezeket ugyanis az Oktatási Hivatal a közhiteles nyelvvizsga adatbázisból (NYAK) ellenőrzi.

Fontos, hogy a Hivatal csak abban az esetben tud nyelvtudás jogcímén többletpontot adni, ha a felvételi ponthatárok megállapítását megelőző napig a közhiteles nyilvántartásból a nyelvvizsga-bizonyítvány adatai visszaigazolásra kerülnek. A 2021. évi általános felsőoktatási felvételi eljárás során a 2021. április 30-ig befejezett nyelvvizsga eljárások esetén biztosított, hogy a közhiteles nyilvántartásból hitelesítésre kerüljenek az adatok - írja a Felvi.

Mi a teendő, ha elvesztettétek a bizonyítványotokat?

Elveszett nyelvvizsga-bizonyítványok esetén kérésre a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Osztály hatósági igazolványt állít ki. Erről itt olvashattok részletesebben.

A 2021-es felvételivel kapcsolatos folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.