Az új magyarérettségi az "irodalomtanítás 1978 előtti állapotához való visszatérés"

Megjelent a Magyar Közlönyben, hogyan néznek majd ki az új érettségi vizsgák 2023-tól, annak ellenére, hogy a minisztérium azt nyilatkozta: a részletes vizsgakövetelmények tavasszal, további egyeztetések után lesznek elérhetőek.

  • Eduline

Az új tervek a szaktanárok szerint finoman szólva sem viszik előre a követelményrendszert. A nyilvánosságra hozott anyagok szerint középszinten eltűnik a választható érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás az első feladatlapból, helyette 20 pontos irodalmi feladatsor lesz. Illetve eltűnik az összehasonlító szövegalkotás is a második részből, helyette témakifejtő esszé választható majd.

A jelenlegi rendszerben a középszintű magyar feladatlap első része egy 60 percre tervezett szövegértési és egy 30 percre tervezett szövegalkotási feladatot tartalmaz. Ebben vagy egy érvelési vagy gyakorlati szövegalkotási feladatot kell választaniuk az érettségizőknek. Az érettségi második részében két különböző szövegalkotási feladatból kell szintén egyet választani. Ez lehet vagy egy mű (vagy műrészlet) problémaközpontú, értelmező bemutatása vagy két mű megadott szempontú összehasonlító értelmezése. Ez azonban a tervek szerint megváltozik 2023-tól.

Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke Facebookon posztolt a magyarérettségi átalakításáról. Szerinte "a műértelmezés elkerülését lehetővé tévő átfogó téma a 2005-ös érettségi bevezetése óta avult régiség. Műveltségi teszt - effajta ismeretközpontú írásbeli - pedig a magyar érettségi történetében először lesz. Ez nagyjából az irodalomtanítás 1978 előtti, reformtankönyvek előtti állapotához való visszatérés."

A Magyar Közlönyben megjelent részletek szerint ilyen lesz majd a magyarérettségi:

Magyar Közlöny

Mi lesz az érettségikkel?

Tavaly nyár végén, nagyobb felhajtás és komolyabb magyarázat nélkül került bele a Magyar Közlönybe a döntés, miszerint 2020-ban november 30-i hatállyal az eddigi érettségi követelményekről szóló rendelet már nem érvényes, a rendszer megváltozik. 

A váltásra azért kerülhetett sor, mert 2020-tól felmenő rendszerben életbe léptek a módosított Nemzeti alaptanterv (nat) új szabályai. Ezek alapján az 1., 5. és 9. évfolyamon felmenő rendszerben a 2020/2021-es tanévtől már az új alaptanterv mentén tanulnak, új könyvekből. A tervek szerint a nat-osztályok (azaz a mostani kilencedikesek) lesznek az elsők, akik az új alaptanterv miatt már más követelmények szerint érettségiznek majd.

Az érettségi módosított szabályai felmenő rendszerben lépnek életbe, a 2023/2024-es tanév őszi vizsgaidőszakáig az eddigi követelmények szerint zajlanak majd az érettségik, a módosításnak tehát semmilyen hatása nem lesz az idei vizsgákra - nyilatkozta korábban az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi).

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Daganatos betegséggel küzdő gyerekek rajzaiból nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban

Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.

@eduline.hu

„A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek

♬ eredeti hang - eduline.hu

Még várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjából alapított JATE-díjra

Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.