Milyen dokumentumokból lehet érettségi pontokat számolni a felvételin?

A felvételin az érettségiért összesen 200 pontot kaphattok - 100-100 pontot tárgyanként -, ami a vizsga százalékától függ. Az viszont nem mindegy, hogy milyen bizonyítványotok van. Mutatjuk a részleteket.

  • Eduline

Érettségi pont kizárólag

  • az érettségi bizonyítványban,
  • az érettségi tanúsítványban,
  • a rendes érettségi vizsgaidőszakban megszerzett, közismereti érettségi vizsgaeredményeket tartalmazó szakközépiskolai érettségi-képesítő bizonyítványban, valamint
  • szakirányú továbbtanulás esetén középfokú szakképzettséget tanúsító (2021-től technikumban kiállított) oklevélben, vagy a 2012 után szerzett OKJ bizonyítványban szereplő eredményekből számítható - írja a felvételi tájékoztató.

Ezeken kívül érettségi pont számítható még a korábbi olyan intézménytípusokban (pl. középfokú technikum) kiállított bizonyítványokból, oklevelekből is, ahol középfokú nevelés-oktatás folyt és a kiállított bizonyítvány, oklevél az érettségi bizonyítvánnyal egyenértékű.

Fontos azonban, hogy nem kaphattok érettségi pontot az érettségi bizonyítvány megszerzését követően, kizárólag a szakképesítés megszerzésére felkészítő oktatási formák végén kiadott, szakképesítést tanúsító (szakközépiskolai) képesítő, érettségi-képesítő stb. bizonyítványokból.

Az érettségikre 2021. február 15-ig jelentekezhettek az Oktatási Hivatal (OH) oldalán közzétett jelentkezési lap kitöltésével. Ezeket innen tudjátok elérni. Azt, hogy kiknek nem ingyenes a vizsga, és ebben az esetben mennyit kell fizetni közép- és emelt szinten tárgyanként, itt nézhetitek meg.

A napokban az OH azt is nyilvánosságra hozta, milyen szabályok és ajánlások vonatkoznak majd az idei májusi vizsgákra. Ezeket itt olvashatjátok el. A 2021-es érettségivel kapcsolatos folyamatosan frissülő cikkeinket pedig itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.