A kormány nem tervez változtatni az érettségi szabályain és időpontján sem - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) köznevelésért felelős államtitkára az operatív törzs keddi online sajtótájékoztatóján.
Az érettségi vizsgákig még csaknem négy hónap van hátra, de a tervek szerint minden marad az eredeti időpontban és felállásban.
Maruzsa Zoltán a sajtótájékoztatón kiemelte: az írásbeli és szóbeli vizsgákat egyaránt meg szeretnék szervezni. Az érettségi vizsgákra - ahogy a felsőoktatási felvételikre is - a hagyományos február 15-ei időpontig lehet jelentkezni - tette hozzá.
Szerinte a tavalyi év bebizonyította, hogy a járványügyi keretek közt is biztonságosan meg lehet rendezni a vizsgákat. Tavasszal ugyanis csaknem 80 ezer, ősszel pedig további 30 ezer tanuló érettségizett le úgy, hogy sehol sem alakult ki fertőzési góc - mondta a köznevelésért felelős államtitkár. Szerinte a tavalyi tapasztalatok alapján a felkészítést a digitális oktatásban is el tudják látni az iskolák, a tavaszi érettségi vizsgák eredményei a digitális munkarend ellenére megfeleltek az elmúlt öt év átlagának.
Maruzsa Zoltán arról is beszélt: a tavaszi félévben kevesebb személyes kontaktussal, főként online módon megtartják a - pénzügyi, fenntarthatósági és digitális - témaheteket, valamint szintén készülnek májusi a nyelvi mérésekre és az országos kompetenciamérésre is. Ezek az írásbeli tesztek a tantermenkénti tíz fős beosztással a bevált biztonsági intézkedések mellett megtarthatók - mondta.
Az érettségi elhalasztásáért egyébként a hétvégén petíciót indítottak. Az aláírók - akik azóta majdnem 29 ezren vannak - azt szeretnék, ha a központi vizsgák helyett az év végi jegyeiket kapják meg érettségijegyként is.
Az érettségi legfontosabb dátumait itt nézhetitek meg, a 2021-es felvételivel kapcsolatban pedig itt találjátok a legfrissebb cikkeinket.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
