Mikor jár pluszpont az emelt szintű érettségiért?

Milyen feltételekkel és mennyi többletpontot kaphattok a felvételin az emelt szintű érettségiért? Fontos kérdésre válaszolunk.

  • Eduline

Talán az már senkinek sem újdonság, hogy ha szeretnétek felsőfokú tanulmányokat folytatni, ahhoz legalább egy tárgyból emelt szinten kell érettségiznetek. Jó hír azonban, hogy ezért is ugyanúgy járhat többletpont. Jogszabály alapján ugyanis kötelező pluszpontot adni az emelt szintű érettségi vizsgaeredményért, ha teljesítitek feltételeket.

De mégis mik ezek a feltételek?

Az emelt szinten teljesített legalább 45%-os eredményű érettségi vizsgáért többletpont jár, abban az esetben, ha az érettségi pontjaitokat az emelt szinten teljesített vizsgaeredmény alapján számítják. Az adott alapképzési szakon, osztatlan mesterképzési szakon és felsőoktatási szakképzésen emelt szintű érettségi vizsgáért vizsgatárgyanként 50 többletpont, összesen pedig 100 pont kapható.

Arról, hogy 2021-ben az adott szakra milyen tárgyból várnak emelt szintű vizsgát az egyetemek, itt írtunk korábban.

A kötelező emelt érettségi alól is van kivétel

Ez a szabály nem vonatkozik rátok, ha olyan képzésre jelentkeztek, amelyen a felvételi összpontszámot kizárólag a gyakorlati vizsga alapján állapítják meg. Ilyen például az edző alapképzési szak, művészet és művészetközvetítés képzési terület szakjai, illetve azok az egy- és kétszakos osztatlan tanári szakok, ahol csak gyakorlati vizsga van - írja a felvételi tájékoztató.

Illetve akkor is mentesülhettek az emelt szintű érettségi követelménye alól, ha felsőfokú végzettséggel rendelkeztek. Fontos viszont, hogy ebből felvételi összpontszám csak akkor számolható, ha az adott szakon a felsőoktatási intézmény így dönt.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.