Napokkal a jelentkezési határidő előtt: ezt a szabályt minden felvételizőnek tudnia kell

A keresztféléves felvételin is kaphattok többletpontot azért, ha már van valamilyen szakképesítésetek, de ennek van néhány feltétele. Mutatjuk, hogy mik azok.

  • Eduline

A felsőoktatási felvételin az Országos Képzési Jegyzékben szereplő, 1993 után szerzett szakképesítések közül csak az 54-es és 55-ös szintű képesítésekért kaphattok többletpontot, összesen 32-t.

Viszont ez sem jár minden esetben, csak akkor, ha szakiránynak megfelelően tanultok tovább, illetve ha a képzési terület intézményei erről közösen úgy határoztak. Ez igaz akkor is, ha az OKJ-szakmacsoport alapján a megszerzett szakképesítés egyébként szakirányúnak minősülne. Azt, hogy hol jár többletpont a szakképesítésért, itt nézhetitek meg. A szakirányú továbbtanulásnak megfelelő képzési területek listáját pedig itt találjátok.

Fontos azt is megjegyezni, hogy a szakképesítés után járó többletpont kizárólag OKJ-bizonyítvány alapján kapható. Tehát a technikusi bizonyítványért, a szakmunkás bizonyítványért, az érettségi-képesítő bizonyítványért, a szakközépiskolai képesítő bizonyítványért, az ECDL-bizonyítványért, illetve tanfolyamok elvégzését igazoló tanúsítványokért, oklevelekért nem jár pluszpont.

November 15-ig jelentkezhettek a februárban induló képzésekre, a pontszámításról még többet, valamint a jelentkezés szabályairól itt olvashattok. Ha pedig megnéznétek, hogyan alakultak a ponthatárok az előző években, itt megtehetitek.

Ezeket a dokumentumokat nem kell külön feltöltenetek a keresztféléves felvételihez

A keresztféléves felvételin - csak úgy, mint az általános eljárás során - már a jelentkezéskor fel kell töltenetek minden olyan dokumentumot, ami rendelkezésetekre áll. Van azonban néhány doksi, amivel nektek nem kell foglalkozni. Mutatjuk, melyek ezek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.