"Mi a különbség a közép- és emelt szintű érettségiért járó felvételi pontok között?"

Olvasónk angolérettségit szeretne majd tenni és arra kíváncsi, hogyan mutatkozik meg a felvételi pontokban a különbség a két szint között, illetve milyen feltételekkel kaphatna nyelvvizsgát az emelt érettségiért. Itt a válasz.

  • Eduline

Angol nyelvből szeretnék érettségizni, de nem tudom, hogy melyik szinten érné meg jobban. Mi a különbség a közép- és az emelt szintű nyelvi érettségiért járó pontok között? Ha például a közép érettségin 85 százalékot érek el, és az emelten is, akkor az pontszámokban hogyan mutatkozik meg? Illetve emelten hány százaléktól lehet nyelvvizsgát kapni, és az milyen szintű?

Olvasónk kérdése elég összetett, ezért most szépen sorra vesszük a válaszokat. Kezdjük a legegyszerűbbel: ha középszintű vizsgát tesztek és 85 százalékot értek el, az a felvételin is összesen 85 pontot fog érni.

Ha viszont az emelt szintű érettségi mellett döntötök és ott értek el 85 százalékot, azért a felvételin 50 többletpont jár - vagyis 85+50 pontotok lesz. Fontos azonban, hogy az emelt szintű érettségiért magában még nem jár plusz 50 pont, ezt csak akkor kapjátok meg, ha legalább 45 százalékot értek el a vizsgán, illetve ha az érettségi pontjaitokat az emelt szinten teljesített vizsgaeredmény alapján számítják. Arról, hol tudtok utánanézni, hogy egy adott szakon milyen felvételi követelmények vannak, itt írtunk korábban. Abban az esetben tehát, ha olvasónknak a választott szakon elfogadják az emelt angolérettségit, érdemesebb ezt választania, hiszen így 85 helyett 135 ponttal számolhat a felvételin.

A másik kérdése az emelt érettségiért járó nyelvvizsgára vonatkozott. Ha idegen nyelvből emelt szintű érettségi vizsgát tesztek, és sikeresen teljesítitek az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli részét is, akkor 60 százalék felette középfokú (B2), 40-59 százalék között pedig alapfokú (B1) komplex típusú nyelvvizsgával lesz egyenértékű a bizonyítványotok. Ezt az érettségi bizonyítvány vagy tanúsítvány záradékában is feltüntetik.

De vajon jár-e pluszpont, ha ugyanabból a nyelvből van nyelvvizsgátok és emelt érettségitek is? A választ itt találjátok.

Az idei őszi érettségiről itt, a hamarosan induló keresztféléves felvételiről pedig itt olvashattok el mindent.

Koronavírus az iskolákban, rekordszámok az idei őszi érettségin

Héten kezdődik az idei őszi érettségi, 2020-ban a koronavírus járvány miatt kialakult helyzetben, a korábbi évekhez képest rengetegen vizsgáznak majd. Mutatjuk a számokat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.