Olvasónk angolérettségit szeretne majd tenni és arra kíváncsi, hogyan mutatkozik meg a felvételi pontokban a különbség a két szint között, illetve milyen feltételekkel kaphatna nyelvvizsgát az emelt érettségiért. Itt a válasz.
Angol nyelvből szeretnék érettségizni, de nem tudom, hogy melyik szinten érné meg jobban. Mi a különbség a közép- és az emelt szintű nyelvi érettségiért járó pontok között? Ha például a közép érettségin 85 százalékot érek el, és az emelten is, akkor az pontszámokban hogyan mutatkozik meg? Illetve emelten hány százaléktól lehet nyelvvizsgát kapni, és az milyen szintű?
Olvasónk kérdése elég összetett, ezért most szépen sorra vesszük a válaszokat. Kezdjük a legegyszerűbbel: ha középszintű vizsgát tesztek és 85 százalékot értek el, az a felvételin is összesen 85 pontot fog érni.
Ha viszont az emelt szintű érettségi mellett döntötök és ott értek el 85 százalékot, azért a felvételin 50 többletpont jár - vagyis 85+50 pontotok lesz. Fontos azonban, hogy az emelt szintű érettségiért magában még nem jár plusz 50 pont, ezt csak akkor kapjátok meg, ha legalább 45 százalékot értek el a vizsgán, illetve ha az érettségi pontjaitokat az emelt szinten teljesített vizsgaeredmény alapján számítják. Arról, hol tudtok utánanézni, hogy egy adott szakon milyen felvételi követelmények vannak, itt írtunk korábban. Abban az esetben tehát, ha olvasónknak a választott szakon elfogadják az emelt angolérettségit, érdemesebb ezt választania, hiszen így 85 helyett 135 ponttal számolhat a felvételin.
A másik kérdése az emelt érettségiért járó nyelvvizsgára vonatkozott. Ha idegen nyelvből emelt szintű érettségi vizsgát tesztek, és sikeresen teljesítitek az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli részét is, akkor 60 százalék felette középfokú (B2), 40-59 százalék között pedig alapfokú (B1) komplex típusú nyelvvizsgával lesz egyenértékű a bizonyítványotok. Ezt az érettségi bizonyítvány vagy tanúsítvány záradékában is feltüntetik.
De vajon jár-e pluszpont, ha ugyanabból a nyelvből van nyelvvizsgátok és emelt érettségitek is? A választ itt találjátok.
Az idei őszi érettségiről itt, a hamarosan induló keresztféléves felvételiről pedig itt olvashattok el mindent.
Koronavírus az iskolákban, rekordszámok az idei őszi érettségin
Héten kezdődik az idei őszi érettségi, 2020-ban a koronavírus járvány miatt kialakult helyzetben, a korábbi évekhez képest rengetegen vizsgáznak majd. Mutatjuk a számokat.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
