"Mi a különbség a közép- és emelt szintű érettségiért járó felvételi pontok között?"

Olvasónk angolérettségit szeretne majd tenni és arra kíváncsi, hogyan mutatkozik meg a felvételi pontokban a különbség a két szint között, illetve milyen feltételekkel kaphatna nyelvvizsgát az emelt érettségiért. Itt a válasz.

  • Eduline

Angol nyelvből szeretnék érettségizni, de nem tudom, hogy melyik szinten érné meg jobban. Mi a különbség a közép- és az emelt szintű nyelvi érettségiért járó pontok között? Ha például a közép érettségin 85 százalékot érek el, és az emelten is, akkor az pontszámokban hogyan mutatkozik meg? Illetve emelten hány százaléktól lehet nyelvvizsgát kapni, és az milyen szintű?

Olvasónk kérdése elég összetett, ezért most szépen sorra vesszük a válaszokat. Kezdjük a legegyszerűbbel: ha középszintű vizsgát tesztek és 85 százalékot értek el, az a felvételin is összesen 85 pontot fog érni.

Ha viszont az emelt szintű érettségi mellett döntötök és ott értek el 85 százalékot, azért a felvételin 50 többletpont jár - vagyis 85+50 pontotok lesz. Fontos azonban, hogy az emelt szintű érettségiért magában még nem jár plusz 50 pont, ezt csak akkor kapjátok meg, ha legalább 45 százalékot értek el a vizsgán, illetve ha az érettségi pontjaitokat az emelt szinten teljesített vizsgaeredmény alapján számítják. Arról, hol tudtok utánanézni, hogy egy adott szakon milyen felvételi követelmények vannak, itt írtunk korábban. Abban az esetben tehát, ha olvasónknak a választott szakon elfogadják az emelt angolérettségit, érdemesebb ezt választania, hiszen így 85 helyett 135 ponttal számolhat a felvételin.

A másik kérdése az emelt érettségiért járó nyelvvizsgára vonatkozott. Ha idegen nyelvből emelt szintű érettségi vizsgát tesztek, és sikeresen teljesítitek az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli részét is, akkor 60 százalék felette középfokú (B2), 40-59 százalék között pedig alapfokú (B1) komplex típusú nyelvvizsgával lesz egyenértékű a bizonyítványotok. Ezt az érettségi bizonyítvány vagy tanúsítvány záradékában is feltüntetik.

De vajon jár-e pluszpont, ha ugyanabból a nyelvből van nyelvvizsgátok és emelt érettségitek is? A választ itt találjátok.

Az idei őszi érettségiről itt, a hamarosan induló keresztféléves felvételiről pedig itt olvashattok el mindent.

Koronavírus az iskolákban, rekordszámok az idei őszi érettségin

Héten kezdődik az idei őszi érettségi, 2020-ban a koronavírus járvány miatt kialakult helyzetben, a korábbi évekhez képest rengetegen vizsgáznak majd. Mutatjuk a számokat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.