Olvasónk angolérettségit szeretne majd tenni és arra kíváncsi, hogyan mutatkozik meg a felvételi pontokban a különbség a két szint között, illetve milyen feltételekkel kaphatna nyelvvizsgát az emelt érettségiért. Itt a válasz.
Angol nyelvből szeretnék érettségizni, de nem tudom, hogy melyik szinten érné meg jobban. Mi a különbség a közép- és az emelt szintű nyelvi érettségiért járó pontok között? Ha például a közép érettségin 85 százalékot érek el, és az emelten is, akkor az pontszámokban hogyan mutatkozik meg? Illetve emelten hány százaléktól lehet nyelvvizsgát kapni, és az milyen szintű?
Olvasónk kérdése elég összetett, ezért most szépen sorra vesszük a válaszokat. Kezdjük a legegyszerűbbel: ha középszintű vizsgát tesztek és 85 százalékot értek el, az a felvételin is összesen 85 pontot fog érni.
Ha viszont az emelt szintű érettségi mellett döntötök és ott értek el 85 százalékot, azért a felvételin 50 többletpont jár - vagyis 85+50 pontotok lesz. Fontos azonban, hogy az emelt szintű érettségiért magában még nem jár plusz 50 pont, ezt csak akkor kapjátok meg, ha legalább 45 százalékot értek el a vizsgán, illetve ha az érettségi pontjaitokat az emelt szinten teljesített vizsgaeredmény alapján számítják. Arról, hol tudtok utánanézni, hogy egy adott szakon milyen felvételi követelmények vannak, itt írtunk korábban. Abban az esetben tehát, ha olvasónknak a választott szakon elfogadják az emelt angolérettségit, érdemesebb ezt választania, hiszen így 85 helyett 135 ponttal számolhat a felvételin.
A másik kérdése az emelt érettségiért járó nyelvvizsgára vonatkozott. Ha idegen nyelvből emelt szintű érettségi vizsgát tesztek, és sikeresen teljesítitek az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli részét is, akkor 60 százalék felette középfokú (B2), 40-59 százalék között pedig alapfokú (B1) komplex típusú nyelvvizsgával lesz egyenértékű a bizonyítványotok. Ezt az érettségi bizonyítvány vagy tanúsítvány záradékában is feltüntetik.
De vajon jár-e pluszpont, ha ugyanabból a nyelvből van nyelvvizsgátok és emelt érettségitek is? A választ itt találjátok.
Az idei őszi érettségiről itt, a hamarosan induló keresztféléves felvételiről pedig itt olvashattok el mindent.
Koronavírus az iskolákban, rekordszámok az idei őszi érettségin
Héten kezdődik az idei őszi érettségi, 2020-ban a koronavírus járvány miatt kialakult helyzetben, a korábbi évekhez képest rengetegen vizsgáznak majd. Mutatjuk a számokat.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
