Olvasónk angolérettségit szeretne majd tenni és arra kíváncsi, hogyan mutatkozik meg a felvételi pontokban a különbség a két szint között, illetve milyen feltételekkel kaphatna nyelvvizsgát az emelt érettségiért. Itt a válasz.
Angol nyelvből szeretnék érettségizni, de nem tudom, hogy melyik szinten érné meg jobban. Mi a különbség a közép- és az emelt szintű nyelvi érettségiért járó pontok között? Ha például a közép érettségin 85 százalékot érek el, és az emelten is, akkor az pontszámokban hogyan mutatkozik meg? Illetve emelten hány százaléktól lehet nyelvvizsgát kapni, és az milyen szintű?
Olvasónk kérdése elég összetett, ezért most szépen sorra vesszük a válaszokat. Kezdjük a legegyszerűbbel: ha középszintű vizsgát tesztek és 85 százalékot értek el, az a felvételin is összesen 85 pontot fog érni.
Ha viszont az emelt szintű érettségi mellett döntötök és ott értek el 85 százalékot, azért a felvételin 50 többletpont jár - vagyis 85+50 pontotok lesz. Fontos azonban, hogy az emelt szintű érettségiért magában még nem jár plusz 50 pont, ezt csak akkor kapjátok meg, ha legalább 45 százalékot értek el a vizsgán, illetve ha az érettségi pontjaitokat az emelt szinten teljesített vizsgaeredmény alapján számítják. Arról, hol tudtok utánanézni, hogy egy adott szakon milyen felvételi követelmények vannak, itt írtunk korábban. Abban az esetben tehát, ha olvasónknak a választott szakon elfogadják az emelt angolérettségit, érdemesebb ezt választania, hiszen így 85 helyett 135 ponttal számolhat a felvételin.
A másik kérdése az emelt érettségiért járó nyelvvizsgára vonatkozott. Ha idegen nyelvből emelt szintű érettségi vizsgát tesztek, és sikeresen teljesítitek az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli részét is, akkor 60 százalék felette középfokú (B2), 40-59 százalék között pedig alapfokú (B1) komplex típusú nyelvvizsgával lesz egyenértékű a bizonyítványotok. Ezt az érettségi bizonyítvány vagy tanúsítvány záradékában is feltüntetik.
De vajon jár-e pluszpont, ha ugyanabból a nyelvből van nyelvvizsgátok és emelt érettségitek is? A választ itt találjátok.
Az idei őszi érettségiről itt, a hamarosan induló keresztféléves felvételiről pedig itt olvashattok el mindent.
Koronavírus az iskolákban, rekordszámok az idei őszi érettségin
Héten kezdődik az idei őszi érettségi, 2020-ban a koronavírus járvány miatt kialakult helyzetben, a korábbi évekhez képest rengetegen vizsgáznak majd. Mutatjuk a számokat.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
