Egy nyomós ok, amiért érdemes már tizenegyedikben is figyelnetek a jó jegyekre

Még van egy-két évetek az érettségiig, de már most tudjátok, hogy egyetemen vagy főiskolán szeretnétek majd továbbtanulni? Akkor jobb, ha már most sem veszitek lazán a tanulást. Mutatjuk, hogy miért.

  • Eduline

A felsőoktatási felvételin összesen 500 pontot gyűjthettek majd, amiből 100 pont a középiskolai eredményeitekből áll össze. Méghozzá úgy, hogy az öt fő tantárgyból kapott utolsó két év végi érdemjegyeiteket kell összeadni, majd kettővel megszorozni.

Az öt fő tárgy közé tartozik a magyar nyelv és irodalom, a matek, a töri, egy választott idegen nyelv, és egy természettudományos tárgy. Mivel utóbbit leszámítva a másik négy tárgy általában minden középiskolában van még a végzős évben is - kivétel lehet még az idegen nyelv, ha valaki előrehozott érettségit tesz tizenegyedikben -, ezért az utolsó két év végi jegyetek a tizenegyedikes és tizenkettedikes jegy lesz. Ezért nem elég az utolsó évben észbe kapni, ha biztosan szeretnétek bekerülni az álomszakotokra. 

Mivel a sulikban az irodalom és nyelvtan külün tantárgyként szerepel, ezért a felvételin a két érdemjegy átlagával kell majd számolnotok. Például, ha tizenegyedikben irodalomból és nyelvtanból is ötös lesz az év végi jegyetek, akkor értelemszerűen ez a pontszámításnál is kereken ötöst ér. Természettudományos tárgynak pedig egy olyat kell választanotok, amit legalább két évig tanultatok - az is lehet, hogy kilencedikben és tizedikben. (Természettudományos tárgy a biológia, a fizika, a kémia, a földrajz, a természetismeret és a természettudomány). Ha egy természettudományos tárgyat sem tanultatok ennyi ideig, akkor a pontszámításkor két, legalább egy évig tanult természettudományos tárgy utolsó év végi osztályzataival kell számolnotok.

Fontos azonban, hogy a tanulmányi pontokba kizárólag a középiskolai tanulmányok során megszerzett eredmények számíthatók be, azaz a 9-12. évfolyam (nyelvi előkészítő év esetében a 9-13. évfolyam) eredményei. Vagyis a 6 vagy 8 osztályos középiskolában, de még az alapfokú oktatás szakaszában (azaz 5-8. évfolyamon) megszerzett eredmények, valamint a szakmunkásképzésben megszerzett bizonyítványokban található osztályzatok nem.

Miért jár majd plusz pont a felvételin?

Ha már a felvételire készültök, akkor érdemes utánanézni, hogy miért kaphattok plusz pontot.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.