Egy nyomós ok, amiért érdemes már tizenegyedikben is figyelnetek a jó jegyekre

Még van egy-két évetek az érettségiig, de már most tudjátok, hogy egyetemen vagy főiskolán szeretnétek majd továbbtanulni? Akkor jobb, ha már most sem veszitek lazán a tanulást. Mutatjuk, hogy miért.

  • Eduline

A felsőoktatási felvételin összesen 500 pontot gyűjthettek majd, amiből 100 pont a középiskolai eredményeitekből áll össze. Méghozzá úgy, hogy az öt fő tantárgyból kapott utolsó két év végi érdemjegyeiteket kell összeadni, majd kettővel megszorozni.

Az öt fő tárgy közé tartozik a magyar nyelv és irodalom, a matek, a töri, egy választott idegen nyelv, és egy természettudományos tárgy. Mivel utóbbit leszámítva a másik négy tárgy általában minden középiskolában van még a végzős évben is - kivétel lehet még az idegen nyelv, ha valaki előrehozott érettségit tesz tizenegyedikben -, ezért az utolsó két év végi jegyetek a tizenegyedikes és tizenkettedikes jegy lesz. Ezért nem elég az utolsó évben észbe kapni, ha biztosan szeretnétek bekerülni az álomszakotokra. 

Mivel a sulikban az irodalom és nyelvtan külün tantárgyként szerepel, ezért a felvételin a két érdemjegy átlagával kell majd számolnotok. Például, ha tizenegyedikben irodalomból és nyelvtanból is ötös lesz az év végi jegyetek, akkor értelemszerűen ez a pontszámításnál is kereken ötöst ér. Természettudományos tárgynak pedig egy olyat kell választanotok, amit legalább két évig tanultatok - az is lehet, hogy kilencedikben és tizedikben. (Természettudományos tárgy a biológia, a fizika, a kémia, a földrajz, a természetismeret és a természettudomány). Ha egy természettudományos tárgyat sem tanultatok ennyi ideig, akkor a pontszámításkor két, legalább egy évig tanult természettudományos tárgy utolsó év végi osztályzataival kell számolnotok.

Fontos azonban, hogy a tanulmányi pontokba kizárólag a középiskolai tanulmányok során megszerzett eredmények számíthatók be, azaz a 9-12. évfolyam (nyelvi előkészítő év esetében a 9-13. évfolyam) eredményei. Vagyis a 6 vagy 8 osztályos középiskolában, de még az alapfokú oktatás szakaszában (azaz 5-8. évfolyamon) megszerzett eredmények, valamint a szakmunkásképzésben megszerzett bizonyítványokban található osztályzatok nem.

Miért jár majd plusz pont a felvételin?

Ha már a felvételire készültök, akkor érdemes utánanézni, hogy miért kaphattok plusz pontot.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.