Nem vált be száz százalékosan az Angliában bevezetett osztályozási rendszer, amit a koronavírus miatt elmaradt érettségi jegyek helyettesítésére dolgoztak ki. Egy fiatal lány kijelentette, tönkretették az életét.
Ahogyan arról korábban mi is beszámoltunk, Angliában nem tartották meg az érettségi vizsgákat, a végső osztályzatokat az Ofqual által kidolgozott modell szerint határozták meg. Eszerint az osztályban felállított rangsor, a korábbi osztályzataik és a tanáraik értékelése alapján kaptak jegyeket a diákok. Azért döntöttek így az oktatásért felelős vezetők, hogy a tanulók továbbtanulását és a későbbi munkavállalását ne befolyásolja hátrányosan a járványhelyzet, azonban a megszületett eredmények hagynak némi kivetnivalót maguk után.
Egy idén felvételiző be is számolt a BBC-nek az őt ért sérelmekről. A diáklány jegyei három osztályzattal lettek rosszabbak, mint arra számíthatott, és így nem került be az egyetemre, ahova jelentkezett. Az első gondolata az volt, hogy tönkretették az életét. Ezzel a lány nem volt egyedül, ugyanis Angliában a felvételizők 36%-nak lettek rosszabbak a jegyei, mint amit a tanáraik korábban megjósoltak nekik.
A kétségbeesett diák a BBC Radio 4 Any Questions műsorában szembesítette a történtekkel Nick Gibb oktatási minisztert. A miniszter szerint ritka, hogy valakit ennyire - három osztályzattal - leminősítsenek, és ennek nem kellett volna megtörténnie. Majd a lány félelmeire reagálva azt is hozzátette: biztosítja róla, hogy ez nem fogja tönkretenni az életét.
Nick Gibb bevallotta, hogy vannak tökéletlenségek a rendszerben, és kijelentette, legkésőbb szeptember 7-ig megvizsgálják a fellebbezéseket. Az viszont még nem tisztázott, hogy az új jegyek hogyan lesznek meghatározva. Szóba kerülhet, hogy a diákok tanárai javasolnak egy osztályzatot, de akár meg is tarthatják pótlólag a vizsgákat.
Újabb országokban döntöttek a tanévkezdésről
Hamarosan kezdődik a következő tanév, ezért a különböző országok sorra jelentik be a tanévkezdéssel kapcsolatos intézkedéseiket. Már Romániában, Szerbiában és Törökországban is megszületett a döntés.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
