Kiknek és mennyit kell fizetniük az őszi érettségikért?

Bár még mindig nagyon kevés információnk van az őszi érettségikről, azt már lehet tudni, hogy mennyibe kerülnek majd a vizsgák - már akinek fizetnie kell érte. Mutatjuk az idei árakat.

  • Eduline

Korábban már beszámoltunk róla, hogy Oktatási Hivatal (OH) oldalán közzétett vizsgaszabályzat szerint szeptember 5-e lenne az őszi érettségi vizsgákra jelentkezés határideje, mivel ez a nap idén szombatra esik, 2020. szeptember 7-éig jelentkezhettek a vizsgákra.

Az érettségikre idén is jelentkezési lappal tudtok jelentkezni - ami még nem jelent meg az OH oldalán. Ezt a középiskolátokban vagy a kormányhivatalban kell leadnotok, de mivel a vizsgát szervező középiskolák listája is később lesz csak elérhető, így ezzel is várnotok kell még. Amint újabb infók derülnek ki, beszámolunk róla.

Kiknek ingyenes az érettségi?

Térítésmentes az érettségi

  • a tanulói jogviszony ideje alatt az érettségi bizonyítvány megszerzéséig,
  • és az adott vizsgatárgyból az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti, tanulói jogviszonyban tett sikertelen érettségi vizsga első javító- és pótló vizsgája,
  • továbbá a szakgimnáziumban az érettségi végzettséggel rendelkező tanulók részére egy szakmai érettségi vizsgatárgyból tett érettségi vizsga és első alkalommal a javító- és pótlóvizsga.

Minden más esetben a vizsgáért vizsgadíjat kellene fizetnetek, viszont a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályozás értelmében „azon vizsgázók, akik a 2019/2020. tanév május-júniusi vizsgaidőszakára térítésmentesen jelentkeztek érettségi vizsgára, de azon a veszélyhelyzet miatt nem jelentek meg, az érettségi vizsgát a 2020/2021. tanév október- novemberi vagy május-júniusi vizsgaidőszakában térítésmentesen tehetik le”.

Szintén átmeneti szabályozás, hogy azok a vizsgázók, akik tavasszal sikeresen érettségiztek, de szeretnének javítani valamelyik tárgyból, egy alkalommal térítésmentesen tehetnek ismétlő érettségi vizsgát. Ezzel a lehetőséggel az érettségi bizonyítvány megszerzése után, de legkésőbb a 2020/2021. tanév május-júniusi vizsgaidőszakában élhettek.

Mennyit kell fizetni a vizsgákért?

Ha nem tartoztok a fentiekben leírt egyik kategóriába sem, akkor fizetnetek kell az érettségi vizsgáért. Középszintű érettségiknél ez az összeg az adott évre érvényes kötelező legkisebb minimálbér 15%-ának felel meg, ezer forintra kerekítve, ami 2020-ban 24 ezer forint.

Az emelt szintű érettségi vizsgákért valamivel többet, a minimálbér 25%-ának megfelelő, ezer forintra kerekített összeget kell fizetnie, ami 2020-ban 40 ezer forint. Fontos azonban, hogy a vizsgadíjak mindkét szinten vizsgatárgyanként értendők.

Friss infók az őszi érettségiről: jelentkezés és határidők

Mikor lehet jelentkezni az őszi vizsgákra és mik a főbb szabályok erre a vizsgaszezonra vonatkozóan? Itt vannak a legfrissebb infók.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.