Hányan kerültek be a legnépszerűbb egyetemekre? Itt vannak a friss adatok

Hány diák kezdheti a tanévet a legnépszerűbb egyetemeken? Itt vannak a friss adatok a sikeres felvételizők számáról.

  • Eduline

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemre valamivel kevesebb diák került be, mint tavaly. Azonban új tanárszakkal bővült az egyetem képzéseinek kínálata, például az új japántanár szakot több, mint 1700-an választották. Az összes jelentkezőből azonban jóval kevesebb, mint a pályázók fele került csak be a top első egyetemre.

A második legnépszerűbb Debreceni Egyetemre a felvételizők már közel fele be is került az egyetem valamelyik képzésére, közülük 5 235-en államilag támogatott szakra. Az Szegedi Tudományegyetemre hasonló számban vettek fel diákokat, mint tavaly, azonban mint kiderült a mesterszakok esetében 10 százalékkal nőtt a felvettek száma.

A többi intézményre vonatkozó számokat a következő táblázatban nézhetitek meg:

IntézményJelentkezőkFelvettek

összesen
Felvettek

államira
Eötvös Loránd Tudományegyetem24 1179 9188 557
Debreceni Egyetem13 4836 1275 235
Szegedi Tudományegyetem12 7375 9064 930
Budapesti Gazdasági Egyetem12 5345 6673 666
Pécsi Tudományegyetem11 7164 850 4 168
Budapesti Műszaki

és Gazdaságtudományi Egyetem
9 9454 6264 119
Pázmány Péter Katolikus Egyetem7 7692 2051 419
Károli Gáspár Református Egyetem7 6962 2801 727
Budapesti Corvinus Egyetem7 0872 8092 276
Óbudai Egyetem6 3992 2881 985

A 2020-as pótfelvételi is hamarosan elindul, addig is itt olvashatjátok cikkeinket a témában.

Friss felvételi statisztikák - több ezren kezdhetik ősztől az egyetemet ezeken a szakokon

Nyilvánosságra hozták az idei felvételi számait. Mutatjuk, hányan kezdenek ősztől a legnépszerűbb alap és osztatlan képzéseken.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.