Hányan kerültek be a legnépszerűbb egyetemekre? Itt vannak a friss adatok

Hány diák kezdheti a tanévet a legnépszerűbb egyetemeken? Itt vannak a friss adatok a sikeres felvételizők számáról.

  • Eduline

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemre valamivel kevesebb diák került be, mint tavaly. Azonban új tanárszakkal bővült az egyetem képzéseinek kínálata, például az új japántanár szakot több, mint 1700-an választották. Az összes jelentkezőből azonban jóval kevesebb, mint a pályázók fele került csak be a top első egyetemre.

A második legnépszerűbb Debreceni Egyetemre a felvételizők már közel fele be is került az egyetem valamelyik képzésére, közülük 5 235-en államilag támogatott szakra. Az Szegedi Tudományegyetemre hasonló számban vettek fel diákokat, mint tavaly, azonban mint kiderült a mesterszakok esetében 10 százalékkal nőtt a felvettek száma.

A többi intézményre vonatkozó számokat a következő táblázatban nézhetitek meg:

IntézményJelentkezőkFelvettek

összesen
Felvettek

államira
Eötvös Loránd Tudományegyetem24 1179 9188 557
Debreceni Egyetem13 4836 1275 235
Szegedi Tudományegyetem12 7375 9064 930
Budapesti Gazdasági Egyetem12 5345 6673 666
Pécsi Tudományegyetem11 7164 850 4 168
Budapesti Műszaki

és Gazdaságtudományi Egyetem
9 9454 6264 119
Pázmány Péter Katolikus Egyetem7 7692 2051 419
Károli Gáspár Református Egyetem7 6962 2801 727
Budapesti Corvinus Egyetem7 0872 8092 276
Óbudai Egyetem6 3992 2881 985

A 2020-as pótfelvételi is hamarosan elindul, addig is itt olvashatjátok cikkeinket a témában.

Friss felvételi statisztikák - több ezren kezdhetik ősztől az egyetemet ezeken a szakokon

Nyilvánosságra hozták az idei felvételi számait. Mutatjuk, hányan kezdenek ősztől a legnépszerűbb alap és osztatlan képzéseken.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.