Hányan kerültek be a legnépszerűbb egyetemekre? Itt vannak a friss adatok

Hány diák kezdheti a tanévet a legnépszerűbb egyetemeken? Itt vannak a friss adatok a sikeres felvételizők számáról.

  • Eduline

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemre valamivel kevesebb diák került be, mint tavaly. Azonban új tanárszakkal bővült az egyetem képzéseinek kínálata, például az új japántanár szakot több, mint 1700-an választották. Az összes jelentkezőből azonban jóval kevesebb, mint a pályázók fele került csak be a top első egyetemre.

A második legnépszerűbb Debreceni Egyetemre a felvételizők már közel fele be is került az egyetem valamelyik képzésére, közülük 5 235-en államilag támogatott szakra. Az Szegedi Tudományegyetemre hasonló számban vettek fel diákokat, mint tavaly, azonban mint kiderült a mesterszakok esetében 10 százalékkal nőtt a felvettek száma.

A többi intézményre vonatkozó számokat a következő táblázatban nézhetitek meg:

IntézményJelentkezőkFelvettek

összesen
Felvettek

államira
Eötvös Loránd Tudományegyetem24 1179 9188 557
Debreceni Egyetem13 4836 1275 235
Szegedi Tudományegyetem12 7375 9064 930
Budapesti Gazdasági Egyetem12 5345 6673 666
Pécsi Tudományegyetem11 7164 850 4 168
Budapesti Műszaki

és Gazdaságtudományi Egyetem
9 9454 6264 119
Pázmány Péter Katolikus Egyetem7 7692 2051 419
Károli Gáspár Református Egyetem7 6962 2801 727
Budapesti Corvinus Egyetem7 0872 8092 276
Óbudai Egyetem6 3992 2881 985

A 2020-as pótfelvételi is hamarosan elindul, addig is itt olvashatjátok cikkeinket a témában.

Friss felvételi statisztikák - több ezren kezdhetik ősztől az egyetemet ezeken a szakokon

Nyilvánosságra hozták az idei felvételi számait. Mutatjuk, hányan kezdenek ősztől a legnépszerűbb alap és osztatlan képzéseken.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.