Megvannak az érettségi eredmények - így teljesítettek a diákok szóbeli vizsga nélkül idén

Megjelentek az idei év érettségi statisztikái, összegyűjtöttük, hogy pontosan milyen eredmények születtek a fő tárgyakból közép- és emelt szinten.

  • Eduline

Korábban Maruzsa Zoltán, köznevelésért felelős államtitkár közleménye alapján megírtuk, az érettségi jegyek átlaga idén 3,61 volt, ami nem tér el a 2013 és 2019 közötti átlageredményektől, amelyek egyébként 3,57 és 3,71 között alakultak. Mostanra azonban megjelentek a részletes statiszikák is az eredményekről.

A középszintű vizsgák esetén a fő tárgyaknál az látszik, hogy kettő kivételével - a magyar nyelv és irodalom, valamint a matematika - rosszabb eredmények születtek a tavalyihoz képest. A legmagasabb átlagcsökkenés a német vizsgáknál lett, 5 tizeddel rosszabb eredményt értek el a diákok a tavalyihoz képest. A magyaros átlag azonban az elmúlt három év legjobbja lett a 3,81-es osztályzattal.

A következő táblázatban megnézhetitek az elmúlt három év fő tárgyainak középszintű eredményeit.

Vizsgatárgy

(középszintű)
Osztályzat

2018
Osztályzat

2019
Osztályzat

2020
Magyar nyelv

és irodalom
3,75 3,773,81
Történelem3,49 3,573,45
Matematika3,15 3,003,15
Angol3,76 3,953,48
Német3,44 3,603,19

Korábban már az is kiderült, hogy az emelt szintű vizsgák rosszabbak lettek az elmúlt évekhez képest. Ez különösen a magyar nyelv és irodalom tárgynál igaz: több mint 10 százalékkal rosszabbul teljesítettek a vizsgázók. Ez már jegybeli különbséget is jelent emelt szinten.

Lehetséges, hogy ezeknél a tágyaknál és ezen a szinten érződött meg legjobban a szóbeli vizsgák hiánya, ami sok esetben javítási lehetőséget szokott jelenteni a diákoknak.

De az is közrejátszhat, hogy mivel 2020-tól már kötelező az emelt szintű érettségi a felvételin, a tavalyihoz képest 15 ezer fővel többen - tavaly 23 876-an, idén 38 265-en - vizsgáztak az említett tárgyakból, így ez is fontos szempont az eredményeknél.

Az emelt szintű vizsgák fő tárgyakból tett százalékos eredményeit a következő táblázatban láthatjátok - 2018-ig visszamenőleg.

Vizsgatárgy

(emelt szintű)
Százalék

2018
Százalék

2019
Százalék

2020
Magyar nyelv és irodalom65,2366,2655,66
Történelem63,5265,4162,98
Matematika71,5368,3561,63
Angol73,8776,1969,28
Német74,9676,5968,62

Idén tavasszal végül csak azok tettek érettségi vizsgát, akik egyetemre felvételiztek - ez a szám a korábbi 100 ezres fős jelentkezőből 83 ezerre csökkent, vagyis várhatóan közel 20 ezer diákkal több érettségiző lesz idén ősszel, mint tavaly vagy tavalyelőtt.

Friss infók az őszi érettségiről: jelentkezés és határidők

Mikor lehet jelentkezni az őszi vizsgákra és mik a főbb szabályok erre a vizsgaszezonra vonatkozóan? Itt vannak a legfrissebb infók.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.