Milyen ponthatárokat húztak tavaly a pedagógusképzéseken?

Gyógypedagógia, csecsemő- és kisgyermeknevelő, vagy valamilyen másik pedagógusképzésre jelentkeztetek? Akkor a következő táblázatot érdemes megnéznetek, ugyanis összegyűjtöttük az idei jelentkezők, a tavalyi jelentkezők és felvettek számát, illetve néhány felsőoktatási intézmény tavalyi ponthatárait.

  • Eduline

Idén a legtöbben a pedagógusképzések közül a gyógypedagógia szakra jelentkeztek - összesen 2713-an. Éppen ezért talán nem is meglepő, hogy a tavalyi felvételin is ezen a pedagógusképzésen volt a legmagasabb a ponthatár, az ELTE-n például majdnem 400 pontot kellett gyűjteniük a jelentkezőknek. De a többi szakra már jóval kevesebb pont is elég volt - egyes felsőoktatási intézményekbe már a minimumponthatárral (280 pont) is be lehetett kerülni. A részleteket megtaláljátok a következő táblázatban:

SzakJelentkező

(2020)
Jelentkezők/

felvettek (2019)
Ponthatár

2019
gyógypedagógia27133850/1828ELTE: 391

DE: 310

EKE: 311
óvodapedagógus22924803/1802PTE: 290

SOE: 280

KE: 286
tanító15113116/1030SZTE: 282

NYE: 280

ELTE: 280
csecsemő- és kisgyermeknevelő11062782/710DE: 280

KE: 288

KRE: 282
konduktor219258/84SE: 305

A 2020-as felvételin a legnépszerűbb képzések a gazdaságtudományi képzések. Kíváncsiak vagytok, hogy pontosan hányan jelentkeztek ilyen szakokra és milyen ponthatárokat húztak tavaly? Itt megnézhetitek őket. A bölcsészettudományi képzésekre vonatkozó idei és tavalyi számokat itt, a műszaki képzésekkel kapcsolatos összefoglalónkat pedig itt nézhetitek meg.

Miért jelentkeznek ilyen kevesen a felsőoktatásba?

Évről évre csökken felvételizők száma, egyre többen választják a munkát a hallgatói évek helyet. Mi lehet az oka, hogy kevesebben tanulnak tovább?

Idén felvételiztek? Várjátok velünk a ponthatárokat!

Ahogy már megszokhattátok, mi is készülünk az idei ponthatárhúzásra. Este nyolc órakor jövünk a ponthatárokkal - így megtaláljátok nálunk az összes egyetem összes képzésének végleges pontszámát. Ezen felül statisztikákkal és elemzésekkel is készülünk, amiből megtudhattok mindent az idei felvételi eredményeiről, pontszámairól és a hamarosan elinduló pótfelvételiről is.

Ha szeretnétek megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozzatok fel hírleveleinkre és kövessetek minket Facebookon

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.