Évről évre csökken felvételizők száma, egyre többen választják a munkát a hallgatói évek helyet. Mi lehet az oka, hogy kevesebben tanulnak tovább?
Az idei jelentkezőszám az elmúlt 19 év negatív rekordja a felvételin. 2001 óta nem voltak olyan kevesen a felvételizők, mint 2020-ban.
Mindössze 91 ezren jelentkeztek idén felsőoktatásba. Ez a szám nem csak a tavalyi adatokhoz képest alacsony (2019-ben 112 ezer felvételiző volt), hanem a 2010-11-es (140 ezer) és a 2002 és 2004 (160 ezer) számokhoz képest is.
Mivel a felvételi eljárás nagyon különböző minden országban, még az Európai Unión belül is, így nehéz nemzetközi összehasonlítást végezni, de a brit és a svéd központi jelentkezési statisztikákkal kapcsolatos tapasztalatok talán megmagyarázzák az itthoni folyamatok egy részét is – olvasható a G7 oldalán.
Svédországban 2015-ben esett vissza jelentősen a felvételi jelentkezések száma, míg az Egyesült Királyságban 2017-ben történt hasonló. Egy svéd elemzés szerint talán a kedvező munkaerőpiaci helyzet állt a visszaesés mögött, és ugyanígy vélekedtek a brit egyetemi felvételit szervező UCAS szakértői a saját helyzetükről – írják.
A javuló bérek miatt egyre több végzős diák választotta a munkát a felvételi helyett, ez leginkább az idősebb korcsoportokban volt jellemző. A svédeknél és a briteknél ez a helyzet csak átmeneti volt, 2-3 évig tartott. Úgy vélik, hogy a jelenség a magyar jelentkezések váratlan csökkenésében is szerepet játszhat, de nálunk fontos tényező a demográfia és az az oktatás - és szociálpolitika is.
Magyarországon a 20-24 évesek felsőoktatásban való részvétele elmarad az uniós átlagtól. A magyar diákok körében ez az arány 26 százalék volt 2018-ban, miközben az EU-tagállamok átlaga 35 százalék volt. A tendencia további csökkenéseket mutat, hiába jár a diploma előnyökkel az álláskeresésnél.
Egy tavalyi tanulmány szerint az alapszakos diplomások átlagosan 130-140 százalékos körüli kereseti hozamot értek el a 36 évnél fiatalabb korosztályban a legfeljebb általános iskolai végzettségű dolgozókhoz képest, míg a mesterszakot befejezők 200-220 százalékos bérelőnyre tettek szert 2003 és 2016 között. Bár elmondható, hogy a diplomások nagy része túlképzett volt az állásához képest, de a felsőfokú végzettség bérprémiuma még azokban a munkakörökben is jelentős, amelyek betöltéséhez nem feltétlenül szükséges a diploma megléte.
A Közgazdaságtudományi Intézet kutatóinak felmérése szerint a 2010-es évek elején általánosabb volt a gazdaságban a képzettséggel kapcsolatos követelmények növekedése, mint a végzettségre vonatkozó elvárások mérséklődése. Kertesi Gábor és Köllő János eredményei szerint már a kilencvenes években is jellemzők voltak a növekvő elvárások. Több diplomás jelent meg a munkaerőpiacon, mint az új felsőfokú állások száma, az iskolázottsággal kapcsolatos elvárások növekedése miatt mégsem alakult ki diplomás munkanélküliség.
Az derül ki az oktatáskutatók eredményeiből, hogy nem jelentene gondot a felsőoktatásban a résztvevők körének bővítése.
„Mi leszek, ha nagy leszek?" - mit tanultok majd a népszerű szakokon
A legnépszerűbb szakok valamelyikére szeretnétek bekerülni? Megnéztük, hogy mit találunk az idei 3 legnépszerűbb szak leírásában, vagyis mit kell tudnotok az alapképzésről az adott szakon.
| Idén felvételiztek? Várjátok velünk a ponthatárokat! |
Ahogy már megszokhattátok, mi is készülünk az idei ponthatárhúzásra. Este nyolc órakor jövünk a ponthatárokkal - így megtaláljátok nálunk az összes egyetem összes képzésének végleges pontszámát. Ezen felül statisztikákkal és elemzésekkel is készülünk, amiből megtudhattok mindent az idei felvételi eredményeiről, pontszámairól és a hamarosan elinduló pótfelvételiről is. Ha szeretnétek megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozzatok fel hírleveleinkre és kövessetek minket Facebookon!
|
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
