Ezt minden elsőévesnek tudnia kell: passziváltathattok-e már az első félévben?

Felvettek benneteket egyetemre, de szeptembertől mégsem szeretnétek elkezdeni a tanulmányaitokat? De szüneteltethetitek-e a tanulást az első tanévetek őszi félévében? Fontos kérdésre válaszolunk.

  • Eduline

Azt, hogy halaszthattok-e már az első félévben, az egyetemek és főiskolák egyénileg döntik el. Általában csak az első sikeres félév után lehet először passziváltatni - vagyis, ha szeptemberben kezditek meg a felsőoktatási tanulmányaikat, akkor nem tudtok halasztani már az első félévben. Ugyanakkor más egyetemeken már az első félévetekben is szüneteltethetitek a tanulmányaitokat - arról, hogy rátok milyen szabályok vonatkoznak, az intézményi tanulmányi szabályzatában találtok információkat.

Kivételes esetben a felsőoktatási intézmény már az első félév teljesítése előtt is engedélyezheti a hallgatói jogviszony szünetelését, ezért is érdemes megkeresnetek az adott intézmény tanulmányi- és vizsgaszabályzatát, vagy felkeresni a tanulmányi osztályt, ahol tudnak ebben segíteni.

A második félévtől bárki halaszthat, azzal a megkötéssel, hogy egybefüggően maximum 2 félévet lehet szüneteltetni. Fontos azonban, hogy ilyenkor nem csak órákra nem kell járnotok, de diákigazolványt és ösztöndíjat sem kaptok. A passzív félévek azonban nem befolyásolják az állami félévek számát, és ha önköltségesként tanultok, tandíjat sem kell fizetnetek.

Hogyan érinti majd a frissen felvételizett hallgatókat, ha szeptembertől is marad a távoktatás az egyetemeken?

Bár a felősoktatási intézmények is szeretnék, ha szeptembertől személyesen folytatódhatna az oktatás, lehet, hogy erre a koronavírus miatt nem lesz lehetőség. Éppen ezért a kormány igyekszik felkészülni arra, ha szeptembertől távoktatással indulna a tanév. De hogyan érintheti majd ez a frissen felvételizett hallgatókat? A legújabb rendeletből kiderül.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.