Várhatóan július 23-án derül ki, milyen ponthatárokat húztak az egyetemek egyes szakjai ebben az évben, és ezáltal az is, hogy ki hol tanul tovább szeptembertől. De pontosan milyen feltételeknek kell megfelelnetek, ha meg szeretnétek kapni a „felvételt nyert” üzenetet? Most összeszedtünk minden kitételt, aminek teljesülnie kell a sikeres felvételihez.
A Felvi.hu összesen 7 pontba szedte a feltételeket, amelyeknek mindenképp teljesülnie kell, ha sikeresen szeretnétek felvételizni a felsőoktatásba. Vegyük sorra őket.
A folyamat egy érvényes jelentkezéssel indult, amit február 15-ig kellett rögzítenetek az E-felvételiben. Ezután ezt hitelesíteni is kellett vagy az Ügyfélkaputokon keresztül, vagy egy kinyomtatott és aláírt hitelesítő lap postázásával. A második feltétel, hogy a továbbtanuláshoz megfelelő végzettséggel rendelkezzetek - vagyis alapszakra jelentkezők esetében sikeres érettségire, míg a mesterszakosoknál alapszakos oklevélre van szükség. Ezek nélkül ugyanis nem tudjátok tovább folytatni a tanulmányaitokat az adott képzéseken.
Mint az már tudjátok, ha alap- vagy osztatlan mesterképzésre jelentkeztetek, egy emelt szintű érettségit is teljesítenetek kellett, amit a szak határozott meg. Ezekből számolták ki az érettségi pontjaitokat, aminek el kell érnie a jogszabályban meghatározott minimum pontszámot. Ez alap-és osztatlan szakon 280 pontot, felsőoktatási szakképzésen 240 pontot, mesterképzésen pedig legalább 50 jelent.
Ezek után már csak el kell érnetek a megjelölt szakon megállapított ponthatárt, valamint, ha vannak egyéb feltételek a kinézett képzésen - mint például az alkalmassági vizsga, vagy orvosi alkalmasság - azoknak is meg kell felelnetek.
Ekkora különbségek is lehetnek az államilag támogatott és önköltséges képzések ponthatárai között
Úgy kalkuláltatok, hogy nem lesz elég pontotok az álom szakotok állami ösztöndíjas képzésére? De megjelöltétek a felvételi listátokban az önköltséges finanszírozási formát is? Jó hírünk van, ugyanis egyes képzéseken akár több száz pont különbség is lehet a két ponthatár között. Mutatjuk a tíz legnépszerűbb szak tavalyi számait.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
