Mikor lesz sikeres a felvételitek? Íme a feltételek, amelyeknek meg kell felelnetek

Várhatóan július 23-án derül ki, milyen ponthatárokat húztak az egyetemek egyes szakjai ebben az évben, és ezáltal az is, hogy ki hol tanul tovább szeptembertől. De pontosan milyen feltételeknek kell megfelelnetek, ha meg szeretnétek kapni a „felvételt nyert” üzenetet? Most összeszedtünk minden kitételt, aminek teljesülnie kell a sikeres felvételihez.

  • Eduline

A Felvi.hu összesen 7 pontba szedte a feltételeket, amelyeknek mindenképp teljesülnie kell, ha sikeresen szeretnétek felvételizni a felsőoktatásba. Vegyük sorra őket.

A folyamat egy érvényes jelentkezéssel indult, amit február 15-ig kellett rögzítenetek az E-felvételiben. Ezután ezt hitelesíteni is kellett vagy az Ügyfélkaputokon keresztül, vagy egy kinyomtatott és aláírt hitelesítő lap postázásával. A második feltétel, hogy a továbbtanuláshoz megfelelő végzettséggel rendelkezzetek - vagyis alapszakra jelentkezők esetében sikeres érettségire, míg a mesterszakosoknál alapszakos oklevélre van szükség. Ezek nélkül ugyanis nem tudjátok tovább folytatni a tanulmányaitokat az adott képzéseken.

Mint az már tudjátok, ha alap- vagy osztatlan mesterképzésre jelentkeztetek, egy emelt szintű érettségit is teljesítenetek kellett, amit a szak határozott meg. Ezekből számolták ki az érettségi pontjaitokat, aminek el kell érnie a jogszabályban meghatározott minimum pontszámot. Ez alap-és osztatlan szakon 280 pontot, felsőoktatási szakképzésen 240 pontot, mesterképzésen pedig legalább 50 jelent.

Ezek után már csak el kell érnetek a megjelölt szakon megállapított ponthatárt, valamint, ha vannak egyéb feltételek a kinézett képzésen - mint például az  alkalmassági vizsga, vagy orvosi alkalmasság - azoknak is meg kell felelnetek.

Ekkora különbségek is lehetnek az államilag támogatott és önköltséges képzések ponthatárai között

Úgy kalkuláltatok, hogy nem lesz elég pontotok az álom szakotok állami ösztöndíjas képzésére? De megjelöltétek a felvételi listátokban az önköltséges finanszírozási formát is? Jó hírünk van, ugyanis egyes képzéseken akár több száz pont különbség is lehet a két ponthatár között. Mutatjuk a tíz legnépszerűbb szak tavalyi számait.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.