Ilyen volt a tavalyi pótfelvételi

Minden évben van pótfelvételi, amit a ponthatárok kihirdetése után szoktak meghirdetni. Megnéztük, hogy milyen volt a tavalyi pótfelvételi.

  • Eduline

Idén is lesz pótfelvételi, ami jó lehet B tervnek, ha nem kerülnétek be egyetemre. Bár a 2020-as pótfelvételi hivatalos dátumát még nem lehet tudni, de az előző évekhez hasonlóan, idén sem várható a megszokottól eltérő menetrend.

Tavaly július 24-én hirdették ki a felvételi ponthatárokat, július 29-től pedig már elindult a pótfelvételis jelentkezés. Augusztus 7-ig 9 299-en jelentkeztek a felsőoktatásba, közülük 6 421-en kezdhették meg felsőfokú tanulmányaikat szeptemberben.

2019-ben a felvettek száma alapján a legnépszerűbb képzés a gazdálkodási és menedzsment 583, a jogász 395, a kereskedelem és marketing 296, valamint a gyógypedagógia 270 felvett pótfelvételizővel.  Szintén a kedvelt szakok között volt többek között a pénzügy és számvitel, a turizmus-vendéglátás, az óvodapedagógus, a nemzetközi gazdálkodás és a programtervező informatikus.

A legtöbben - 557-en - a Debreceni Egyetemre kerültek be. A legnépszerűbb intézmények közé tartozott még a Budapesti Gazdasági Egyetem 537, a Pécsi Tudományegyetem 410, a Széchenyi István Egyetem pedig 410 felvett hallgatóval.

A tavalyi pótfelvételi ponthatárait itt nézhetitek meg. 

Cél a felvételin olyan szakra bekerülni, amivel később aztán jól is lehet keresni?

Számít-e egy képzési területnél a felvételizőknek, hogy később aztán mennyit lehet vele keresni diplomásként? Mennyire nehéz bekerülni a legnépszerűbbekre? Itt vannak a pontos adatok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu

Túlárazott szerződéseket keresnek az egyetemi alapítványoknál, az új kuratóriumok mozgástere viszont szűkebb lesz

Átnézik a szerződéseket, feltérképezik az egyetemekhez kapcsolódó cégeket, feltárják a túlárazásokat, valamint azt is megvizsgálják, mely vagyonelemek kerültek át korábban az intézményektől az őket fenntartó alapítványokhoz – többek között ezekkel a feladatokkal kell megbirkózniuk az egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumainak.