Cél a felvételin olyan szakra bekerülni, amivel később aztán jól is lehet keresni?

Számít-e egy képzési területnél a felvételizőknek, hogy később aztán mennyit lehet vele keresni diplomásként? Mennyire nehéz bekerülni a legnépszerűbbekre? Itt vannak a pontos adatok.

  • Talabér Dominika

Megnéztük, hogy annak fényében, hogy mennyit lehet keresni egy-egy képzési területen, hogyan oszlott el ezeknél a 2020-as felvételi jelentkezők száma. A diplomás pályakövetés legutóbbi, 2018-as adatai szerint a következő átlagfizetésekkel számolhatnak a frissdiplomások képzési területenként - ezek pedig a megadott jelentkezők számának tükrében ilyen népszerűek a 2020-as felvételin:

  

A kutatás szerint nem meglepően az informatikus frissdiplomások keresnek a legjobban, fizetésük havonta - jóval kiemelkedve a többihez képest - 450 ezer forintra rúg. A legtöbb felvételiző azonban nem ezeket a szakokat jelölte meg idén sem, gazdasági képzésre kerülnének be a legtöbben, összesen 26 652-en. Bár az ezen a területen végzett frissdiplomások fizetési adatai sem elszomorítóak, havonta 374 ezer forintot keresnek.

Egy-két kivétellel a jelentkezések tehát arányosak a fizetési adatok nagyságával, vagyis 

amivel sokat lehet keresni, oda sokan is felvételiznek.

A már említetteken kívül magas jövedelemre számíthatnak az államtudományi diplomával rendelkezők, illetve a műszakin végzettek is – az előbbiek havonta átlagosan bruttó 394 381 forintot, utóbbiak pedig havonta átlagosan bruttó 391 491 forintot keresnek. Ezen két terület közül azonban bár a fizetések hasonlók, műszakira jóval többen jelentkeztek, mint államtudományi képzésre - igaz, a képzési választék is jóval szélesebb előbbin.

Nagy népszerűségnek örvendenek a bölcsészettudományi, valamint művészeti képzések is, annak ellenére, hogy a fizetési adatok közel sem a legjobbak ezeken a területeken. Utóbbival a második legkevesebbet, 221 994 ezret keresik a frissdiplomások, előbbi pedig nem sokkal lemaradva a pedagógusképzéstől, 276 683 bruttó havi fizetést ad.

Nem könnyű bekerülni

2019-ben magas ponthatárok születtek főként a gazdaságtudományi, jogi, orvosi- és egészségtudományi képzéseken, de a többi képzési terület majdnem mindegyikén akadtak kiugró ponthatárok néhány egyetem esetében - legalábbis ami az állami ösztöndíjas helyeket illeti.

A gazdaságtudományi képzések ponthatárai átlagosan 450 körül alakultak, ennyi pontot kellett annak szereznie, aki államilag támogatott formában szerette volna kezdeni az egyetemi tanévét. A győri Széchenyi István Egyetem kivételével - ahol 443 pont lett a ponthatár - 440 volt a ponthatár minden jogászképzésen.

280-tól 464-ig vegyesen alakultak a társadalomtudományi képzések 2019-es ponthatárai - 400 felettiek egyedül a nemzetközi tanulmányok és a kommunikáció- és médiatudomány szakokon születtek. Hasonló ponthatárokra számíthattak a felvételizők a bölcsészettudományi képzéseken is, a legtöbb szakon 300 körüli ponthatárt húztak.

A műszaki képzéseken 280-330 közötti végeredmény született néhány egyetem kivételével, mint például a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, ahol azért kiugróan magasak voltak a ponthatárok (például 440 a mechatronikai mérnöki szakon). Ugyanez jellemezte az informatikai képzéseket is, bár ezeknél a szakoknál a legmagasabb ponthatár sem volt több 405-nél a Budapesti Corvinus Egyetem esetén.

Az orvosi képzések mindegyikén jóval 400 felett volt az állami ösztöndíjas szakok ponthatára, míg az egészségtudományi képzések ponthatárai átlagosan nem érték el a 300-at sem.

Felvételi statisztikák - tavaly még nőtt, idén már rekord alacsony volt a jelentkezők száma

2019-ben még nőtt az egyetemek nappali képzéseire jelentkezőnek és felvetteknek a száma, ezzel szemben az idei jelentkezőszám nagy mértékben csökkent, 2001 óta nem voltak olyan kevesen a felvételizők, mint 2020-ban. Tavaly természettudományi képzéseken volt a legmagasabb az első helyre jelentkezettekből felvettek aránya - mutatjuk az összesített statisztikákat.

 

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.