Vidéki kampuszok a fővárosival szemben: vajon alacsonyabb a ponthatár?

Alacsonyabb ponthatárok és több koli? Bár még mindig a főváros a legnépszerűbb cél a felvételiben, vidéki egyetemeknek is vannak előnyei. Megnéztük, mi szólhat ezen képzések mellett.

  • Csik Veronika

Persze még mindig Budapest tarol, már ami a leendő egyetemisták számát illeti - a 2020-as felvételi népszerűségi listájának első tíz helyén valamelyik fővárosi egyetem kara áll, és a top 20-ba is csak négy vidéki kar került be. Azonban sok olyan intézmény is van, ami nem csak a fővárosban indít képzéseket. Persze abban az esetben, ha olyan szakot választottatok, ami csak egy bizonyos karon érhető el, akkor nincs választásotok - de van, amikor szabadon választhattok a vidéki és a fővárosi képzések között - ugyanis ha nem is minden, de sok fővárosi és megyeszékhelyen lévő egyetemnek van vidéki kara.

A felvételiben a legnépszerűbb egyetem idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetem volt. Bár a legtöbb kara a fővárosban található, az egyetem Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központja Szombathelyen van. Ezen a karon többek között történelmet, anglisztikát és germanisztikát tanítanak. Az érdekesség, hogy idén az egyetem a budapesti Tanárképző Központja mellett Szombathelyen is meghirdeti az osztatlan tanári képzéseit és a tanító képzéseit is, így aki szeretné, a főváros helyett választhatja ezt a kart. A Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központba 2020-ban 2900-an kerülhetnek majd be a meghirdetett képzésekre.

Az ELTE mellett többek között a Budapesti Gazdasági Egyetemnek is van vidéki része, az egyetem ugyanis Zalaegerszegen működteti a Gazdálkodási karát, ahol gazdálkodási és menedzsment, pénzügy és számvitel és gazdaságinformatikus képzéseket hirdettek idén. Az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki kara például Székesfehérváron van, itt gépészmérnöki, mérnökinformatikus, műszaki menedzser és villamosmérnöki szakok közül válogathattok. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem híres Bölcsészet- és Társadalomtudományi kara pedig Piliscsabán van. Azonban úgy néz ki, nem sokáig, az egyetem ugyanis Budapestre költöztetné az egész kart.

A Budapesti Corvinus Egyetemnek - jelenleg az egyetlen államiból alapítványiba váltott intézménynek, ami ebben a formában felvételiztet - pedig Székesfehérváron van kampusza, ahol idén 353 nappalis és 78 esti, levelezős helyet hirdettek idén. Kíváncsiak voltunk mennyire népszerű a nemrég átalakított Corvinus vidéki kampusza, ezért megkérdeztük az egyetemet - és úgy tűnik, egyre többen szeretnének ide járni.

"A 2020-as általános felvételi eljárásban azt tapasztalhattuk, hogy országosan jelentkezők száma mintegy 20%-kal csökkent, a negatív országos trend ellenére idén is több elsőhelyes jelentkezés volt, összességében 5%-kal emelkedett azok száma, akik a kampuszon induló képzések valamelyikét első helyen jelölte meg" - mondta az Eduline-nak Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid az egyetem akadémiai ügyekért felelős rektori megbízottja. Jelenleg Székesfehérváron gazdálkodási és menedzsment, pénzügy és számvitel, valamint turizmus-vendéglátás alapszakon, illetve sportközgazdász mesterszakon és regionális és környezeti gazdálkodás mesterszakon is folyik a képzés. A rektori megbízott hozzátette további szakok indítását is tervezik a következő években. De milyen előnyei vannak a vidéki karoknak és kampuszoknak?

Sokszor gazdaságosabb vidéken tanulni. Nem csak az albérletek árai alacsonyabbak, hanem a kollégiumi férőhelyek is nagyobb számban elérhetőek, mint Budapesten. Bár a kollégiumi árakban nincs nagy különbség a főváros és a vidéki egyetemvárosok között, a férőhelyhiány évek óta komoly gond − a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) becslése szerint a legnagyobb gondban a Budapesten tanuló vidéki hallgatók vannak, az egyetemi kollégiumokban ugyanis 150 százalékos a túljelentkezés. Vidéken vegyes a kép − van, ahol elegendő férőhely van, máshol sokan csúsznak le a kedvezményes lakhatási lehetőségről −, de a HÖOK adatai szerint összességében ott is túljelentkezéssel kell számolni.

Horváth Béla a Corvinus székesfehérvári kampuszának igazgatója például elmondta a kollégiumokkal kapcsolatban, hogy náluk a budapesti Közgáz Kampusz és a Székesfehérvári Kampusz együtt írja ki a kollégiumi felvételi pályázatot, ugyanazon határidőkkel és feltételekkel. Az elbírálás többszempontú, figyelembe veszi többek között a hallgató lakhelyének képzési helytől való távolságát, szociális helyzetét, a hallgató tanulmányi eredményét vagy gólyák esetében a felvételi pontszámát, közösségi és tudományos tevékenységét, valamint kiemelkedő sporteredményeit.

Mindemellett egy vidéki város hangulata is fontos tényező. Több hallgatónk van, aki kifejezetten azért jelentkezett hozzánk, mert egy nyugodt, emberléptékű környezetben szeretné eltölteni egyetemi éveit - tette hozzá a kampusz igazgatója.

Pontokban is van különbség?

Van, és nem is kevés. A fent említett állami egyetemek végleges ponthatáraiban a fővárosi kampuszain és azonos vidéki képzésein eltérőek a ponthatárok. Például a Budapesti Gazdasági Egyetem zalaegerszegi karán a gazdálkodási és menedzsment állami ösztöndíjas, nappali alapképzésének végleges ponthatára 400 pont volt - ez azonos a fővárosi kar ponthatárával - azonban az önköltséges formában vidéken 283 pont, Budapesten 323 pont volt a végleges ponthatár.

Az alapítványi egyetemen is hasonló a helyzet. Korábban az állami ösztöndíjas képzések esetében alulról korlátos volt a belépési küszöb, azaz 400 pont felett lehetett bejutni, mint minden más felsőoktatási intézmény azonos szakjaira. "Az önköltséges képzések esetében a budapesti azonos szakokhoz képest valamivel alacsonyabb ponthatár elegendő volt eddig a bekerüléshez" - magyarázta Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid a Corvinus székesfehérvári karának akadémiai ügyekért felelős rektori megbízottja.

Bárhogy is döntöttetek, ma még változtatattok a sorrenden, ugyanis ma éjfélig tart a 2020-as felvételi tavaszi ügyintézése. A részletekről itt olvashattok bővebben.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Így büntetheti az egyetemi felvételi rendszer a szakképzésből érkező diákokat

Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.

Tovább rövidítené az oviKRÉTA kérdőívének kitöltési idejét a minisztérium, és véleményezésre is felületet adna

A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.

Két éve a pécsi egyetem képzésére íratott be ötven vietnámit Orbán Áron cége, de később is folytatódott a vízumbiznisz

Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.