Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Ismét egy fontos felvételivel kapcsolatos olvasói kérdésre válaszolunk. Vannak fogalmak, amiket fontos tisztázni a felvételi eljárás során.
Olvasónk azt kérdezte, hogy az előzetes pontszámok (pl. nemzetközi gazdálkodás 400p) a jogszabályi pontszámmal egyenlők-e, illetve, hogy a 41 szak esetében meghatározott előzetes pontszámot csak a nyelvvizsgáért, emelt érettségiért illetve OKJ-ért járó többletponttal kell elérni vagy hozzáadódik pl. sporteredményért kapható többletpont is?
Minimumponthatár
Az első fontos dolog tisztázni a minimumponthatár fogalmát. Ez a ponthatár 2020-ban, ahogy a korábbi években is, az alap- és osztatlan képzések esetén 280 pont, amit az emelt szintű érettségivel, a nyelvvizsgával, illetve az esetleges OKJ szerinti szakképesítésért járó többletpontokkal együtt kell elérnetek, de más jogcímen adható többletpontot nem számíthattok bele. Vagyis a minimumpontszámba nem számít bele például a sporteredményt.
Előzetes ponthatár
Egy másik fontos fogalom az előzetes ponthatár. 41 népszerű szakon ismét megadták az előzetes ponthatárokat. Ez azt jelenti, hogy ezeken a szakokon csak akkor szerezhettek állami ösztöndíjas helyet, ha eléritek ezt a ponthatárt. Az önköltséges képzésekre ezek a ponthatárok nem vonatkoznak.
Az előző években is előfordult, hogy az előzetes ponthatárokon módosítottak a jelentkezők száma és teljesítménye alapján. Ez akár néhány ponttól kezdve, 30-40 pontos emelkedést is jelenthet. Ugyanakkor jellemző az is, hogy nem változik a végleges ponthatár az előzeteshez képest.
A kérdésre a válasz röviden tehát: a jogszabályi minimum ponthatár nem egyenlő az előzetes ponthatárral. Az előzetes pontszámokba beleszámít például a sporteredmény is. Az előzetes ponthatár változhat, a minimumponthatár viszont nem. Itt pedig arról olvashattok, hogy hol lehet alacsonyabb és magasabb a jogszabályi minimumponthatár idén.
Sorrendmódosítás a felvételiben - aki már döntött, később nem csinálhatja vissza
Ha sorrendmódosítást terveztek, erre figyelnetek kell, mielőtt elkülditek a végleges kérelmeteket.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.