Csökkenhetnek a jogszabályi minimumponthatárok az idei érettségi rendszere miatt? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.
Érdeklődni szeretnék, hogy lehet-e számítani arra, hogy az egyetem leviszi a minimum- és alap ponthatárokat?
- kérdezte egy olvasónk hozzátéve, hogy a szóbeli vizsgák elmaradása miatt egyáltalán van-e esély mondjuk 279 ponttal bekerülni olyan szakra ahol hiány van?
A jogszabályi minimumponthatár idén is 280 az alap- és osztatlan képzéseken, 240 a felsőoktatási szakképzés és 50 a mesterképzés esetében. A 2020. évi általános felsőoktatási felvételi eljárás során a jogszabályi minimumpontnál magasabb ponthatár ott alakulhat ki, ahol az adott szakra a felsőoktatási intézmény által a képzésre megállapított felvehető kapacitásnál többen jelentkeznek, így a jelentkezők között rangsorolni kell.
De mikor lehet alacsonyabb? Ott, ahol a jelentkezők száma az intézmény által megadott szakos maximális kapacitásszámot nem éri el, ott a ponthatár az utolsó felvett jelentkező pontszáma lesz, és minden érvényes felvételi pontszámmal rendelkező jelentkező felvehető - írja a Felvi.
Azonban ez nem jelenti azt, hogy mindenkit felvesznek, ugyanis jelentkezők számát, illetve teljesítményét figyelembe véve az egyetemek dönthetnek úgy, hogy a minőség védelme érdekében a jogszabályi előírásnál magasabban határozzák meg a ponthatárt. Ebben az esetben az is előfordulhat, hogy egy adott szakon, szakképzésben az intézmény nem használja ki a teljes kapacitását - nem töltik ki az összes helyet.
Utolsó simítások a felvételiben: minden, amit a közelgő határidő előtt tudni kell
Július 9-én ér véget a tavaszi ügyintézési időszak, ami azt jelenti, hogy már csak egy hetetek van az utolsó simításokra. Most összegyűjtöttünk nektek minden tudnivalót egy helyen, hogy a legapróbb tennivalókról se feledkezzetek meg.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Tovább emelkednek, stagnálnak vagy csökkennek a ponthatárok a jogászképzéseken? Megnéztük, hogyan alakult a jelentkezők száma, hány állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg az egyetemek, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Ne legyen kötelező a digitális munkarend a középiskolában az érettségik idején, lehessen tanítás nélküli munkanap a tanév első és utolsó napja - ilyeneket, és ehhez hasonlókat javasolt a Tanítanék Mozgalom a 2026/2027-es tanév rendjének társadalmi egyeztetésén.
A magyar oktatás problémáiról szóló vitákban rendszerint a tanárhiány, a bérek vagy a központosítás kerül elő. Pedig lehet, hogy a rendszer egyik legnagyobb töréspontja jóval korábban jelentkezik. Kampós András, az Eötvös József Gimnázium igazgatója szerint sok gyerek már a felső tagozat első éveiben elveszíti a fonalat, és ezt a lemaradást később egyre nehezebb behozni.
Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.
A közoktatási tanévhez képest a 2026/2027-es szakképzési tanév hamarabb ér majd véget, és az ideihez képest rövidebb is lesz.
A MOE a téli szünet idejére is lehetővé tenné az óvodák átmeneti bezárását bizonyos feltételek mellett. A szervezet szerint a módosítások egyszerre segítenék az óvodapedagógusok törvényes szabadságának kiadását, a fenntarthatóbb működést és a családok kiszámíthatóbb tervezését.
