Úgy kalkuláltatok, hogy nem lesz meg a 280 pontotok ahhoz, hogy bekerüljetek valamelyik alap- vagy osztatlan képzésre a 2020-as felvételin? Mutatjuk, hogy tanulhattok egyetemen még akkor is, ha nem éritek el a minimumponthatárt.
A felsőoktatási felvételiről szóló rendelet alapján, - a korábbi évekhez hasonlóan - a 2020-as felvételin is 280 a minimumponthatár az alap- és osztatlan szakokon. Ha ennél kevesebb pontot gyűjtöttök, akkor sem önköltséges, sem állami ösztöndíjas formában nem kezdhetitek el ezeket a képzéseket. Ezt a ponthatárt az emelt szintű érettségivel, a nyelvvizsgával, illetve az esetleges OKJ szerinti szakképesítésért járó többletpontokkal együtt kell elérnetek, de más jogcímen adható többletpontot nem számíthattok bele.
De hogyan tovább, ha nincs 280 pontotok?
A felsőoktatási szakképzések minimumponthatára alacsonyabb, mint az alap- és osztatlan szakoké. 2020-ban legalább 240 pontot kell összegyűjtenetek, ha állami ösztöndíjasként vagy önköltséges formában tanulnátok tovább ilyen képzésen. Fontos azonban, hogy a felsőoktatási szakképzésnél csak az emelt szintű érettségiért járó többletpont számítható be a minimumba.
Miért lehet jó választás a felsőoktatási szakképzés?
Ha először elvégeztek egy ilyen kétéves képzést, majd alapszakra jelentkeztek, akkor a felsőoktatási szakképzés záróvizsgájáért pluszpontokat kaphattok - ha a szakiránynak megfelelően tanultok tovább.
A 2020-as felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket itt találjátok.
Kik jelentkezhetnek majd a pótfelvételiben egyetemre?
Hamarosan kiderülnek az általános felvételieljárás ponthatárai, de mi lesz azokkal, akik nem kerültek be egy intézménybe sem? Fontos olvasói kérdésre válaszolunk.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
