Úgy kalkuláltatok, hogy nem lesz meg a 280 pontotok ahhoz, hogy bekerüljetek valamelyik alap- vagy osztatlan képzésre a 2020-as felvételin? Mutatjuk, hogy tanulhattok egyetemen még akkor is, ha nem éritek el a minimumponthatárt.
A felsőoktatási felvételiről szóló rendelet alapján, - a korábbi évekhez hasonlóan - a 2020-as felvételin is 280 a minimumponthatár az alap- és osztatlan szakokon. Ha ennél kevesebb pontot gyűjtöttök, akkor sem önköltséges, sem állami ösztöndíjas formában nem kezdhetitek el ezeket a képzéseket. Ezt a ponthatárt az emelt szintű érettségivel, a nyelvvizsgával, illetve az esetleges OKJ szerinti szakképesítésért járó többletpontokkal együtt kell elérnetek, de más jogcímen adható többletpontot nem számíthattok bele.
De hogyan tovább, ha nincs 280 pontotok?
A felsőoktatási szakképzések minimumponthatára alacsonyabb, mint az alap- és osztatlan szakoké. 2020-ban legalább 240 pontot kell összegyűjtenetek, ha állami ösztöndíjasként vagy önköltséges formában tanulnátok tovább ilyen képzésen. Fontos azonban, hogy a felsőoktatási szakképzésnél csak az emelt szintű érettségiért járó többletpont számítható be a minimumba.
Miért lehet jó választás a felsőoktatási szakképzés?
Ha először elvégeztek egy ilyen kétéves képzést, majd alapszakra jelentkeztek, akkor a felsőoktatási szakképzés záróvizsgájáért pluszpontokat kaphattok - ha a szakiránynak megfelelően tanultok tovább.
A 2020-as felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket itt találjátok.
Kik jelentkezhetnek majd a pótfelvételiben egyetemre?
Hamarosan kiderülnek az általános felvételieljárás ponthatárai, de mi lesz azokkal, akik nem kerültek be egy intézménybe sem? Fontos olvasói kérdésre válaszolunk.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
