Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Úgy kalkuláltatok, hogy nem lesz meg a 280 pontotok ahhoz, hogy bekerüljetek valamelyik alap- vagy osztatlan képzésre a 2020-as felvételin? Mutatjuk, hogy tanulhattok egyetemen még akkor is, ha nem éritek el a minimumponthatárt.
A felsőoktatási felvételiről szóló rendelet alapján, - a korábbi évekhez hasonlóan - a 2020-as felvételin is 280 a minimumponthatár az alap- és osztatlan szakokon. Ha ennél kevesebb pontot gyűjtöttök, akkor sem önköltséges, sem állami ösztöndíjas formában nem kezdhetitek el ezeket a képzéseket. Ezt a ponthatárt az emelt szintű érettségivel, a nyelvvizsgával, illetve az esetleges OKJ szerinti szakképesítésért járó többletpontokkal együtt kell elérnetek, de más jogcímen adható többletpontot nem számíthattok bele.
De hogyan tovább, ha nincs 280 pontotok?
A felsőoktatási szakképzések minimumponthatára alacsonyabb, mint az alap- és osztatlan szakoké. 2020-ban legalább 240 pontot kell összegyűjtenetek, ha állami ösztöndíjasként vagy önköltséges formában tanulnátok tovább ilyen képzésen. Fontos azonban, hogy a felsőoktatási szakképzésnél csak az emelt szintű érettségiért járó többletpont számítható be a minimumba.
Miért lehet jó választás a felsőoktatási szakképzés?
Ha először elvégeztek egy ilyen kétéves képzést, majd alapszakra jelentkeztek, akkor a felsőoktatási szakképzés záróvizsgájáért pluszpontokat kaphattok - ha a szakiránynak megfelelően tanultok tovább.
A 2020-as felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket itt találjátok.
Kik jelentkezhetnek majd a pótfelvételiben egyetemre?
Hamarosan kiderülnek az általános felvételieljárás ponthatárai, de mi lesz azokkal, akik nem kerültek be egy intézménybe sem? Fontos olvasói kérdésre válaszolunk.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.