Így tanulhattok egyetemen, ha nem éritek el a minimumponthatárt

Úgy kalkuláltatok, hogy nem lesz meg a 280 pontotok ahhoz, hogy bekerüljetek valamelyik alap- vagy osztatlan képzésre a 2020-as felvételin? Mutatjuk, hogy tanulhattok egyetemen még akkor is, ha nem éritek el a minimumponthatárt.

  • Eduline

A felsőoktatási felvételiről szóló rendelet alapján, - a korábbi évekhez hasonlóan - a 2020-as felvételin is 280 a minimumponthatár az alap- és osztatlan szakokon. Ha ennél kevesebb pontot gyűjtöttök, akkor sem önköltséges, sem állami ösztöndíjas formában nem kezdhetitek el ezeket a képzéseket. Ezt a ponthatárt az emelt szintű érettségivel, a nyelvvizsgával, illetve az esetleges OKJ szerinti szakképesítésért járó többletpontokkal együtt kell elérnetek, de más jogcímen adható többletpontot nem számíthattok bele.

De hogyan tovább, ha nincs 280 pontotok?

A felsőoktatási szakképzések minimumponthatára alacsonyabb, mint az alap- és osztatlan szakoké. 2020-ban legalább 240 pontot kell összegyűjtenetek, ha állami ösztöndíjasként vagy önköltséges formában tanulnátok tovább ilyen képzésen. Fontos azonban, hogy a felsőoktatási szakképzésnél csak az emelt szintű érettségiért járó többletpont számítható be a minimumba.

Miért lehet jó választás a felsőoktatási szakképzés?

Ha először elvégeztek egy ilyen kétéves képzést, majd alapszakra jelentkeztek, akkor a felsőoktatási szakképzés záróvizsgájáért pluszpontokat kaphattok - ha a szakiránynak megfelelően tanultok tovább.

  • Jeles záróvizsga-eredmény alapján 32 többletpont,
  • jó záróvizsga-eredmény alapján 20 többletpont,
  • közepes záróvizsga-eredmény alapján 10 többletpont kaphattok.

A 2020-as felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket itt találjátok.

Kik jelentkezhetnek majd a pótfelvételiben egyetemre?

Hamarosan kiderülnek az általános felvételieljárás ponthatárai, de mi lesz azokkal, akik nem kerültek be egy intézménybe sem? Fontos olvasói kérdésre válaszolunk.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.