Ezeket kell vállalnotok, ha állami ösztöndíjasként kezditek az egyetemet ősztől

Ingyenesen szeretnétek tanulni és nagy esélyetek is van arra, hogy állami ösztöndíjasként kezdjétek a szeptembert, vagy már most is ösztöndíjasként tanultok? Most összeszedtük, mit kell vállalnotok cserébe.

  • Eduline

Egyrészt a magyar állami ösztöndíjas hallgató köteles az adott képzésen legfeljebb a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési idő másfélszeresén belül megszerezni az oklevelet ez az oklevélszerzési kötelezettség. Ez azt jelneti, hogy ha egy 6 féléves alapképzésen tanultok, akkor maximum 9 félévetek van befejezni azt.

Ha a képzési idő másfélszerese szerinti utolsó félév őszi félévre esik, akkor az oklevélszerzési kötelezettség határideje a következő év március 31., amennyiben pedig a tavaszi félévre esik, akkor az oklevélszerzési kötelezettség határideje az adott év augusztus 31. Az is fontos, hogy a rendelkezésre álló időt a passziváltatás esetén – a passzív félévek számával – automatikusan kitolják, beleszámítanak azonban az önköltséges finanszírozású félévek - írja a Felvi.

Az oklevélszerzési határidő persze felfüggeszthető, vagyis a határidő a felfüggesztett félévek számával kitolódik. Erre akkor van lehetőségetek: külföldi egyetemen tanultok vagy nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzés miatt felnőttképzésben vesztek részt.

Mi történik, ha nem teljesítem?

Amennyiben az oklevélszerzési határidőn belül nem kaptok diplomát, alap-, mesterképzésben, felsőoktatási szakképzésben tanultatok és két félévig vettétek igénybe az állami ösztöndíjat, akkor az adott képzéshez kapcsolódóan nem terhel benneteket kötelezettség. Ha viszont kettő állami ösztöndíjas félévnél többet vettetek igénybe a képzésen, akkor hazai munkaviszony-fenntartási kötelezettségetek keletkezik.

A hallgatói szerződésben azt is vállalnotok kell, hogy az oklevél megszerzését követő húsz éven belül az általatok magyar állami ösztöndíjasként igénybe vett félévek idejével megegyező időtartamban hazai munkaviszonyt fenntartani. Ez az úgynevezett 20 éven belüli hazai munkaviszony-fenntartási kötelezettség.

Mi történik, ha nem teljesítem?

Sikeres oklevélszerzést követően, amennyiben az oklevélszerzéstől számított 20 éven belül nem tartotok fenn a magyar állami ösztöndíjas félévekkel megegyező időtartamban hazai munkaviszonyt, úgy a 20 év leteltét követően kötelesek vagytok visszafizetni az igénybe vett magyar állami (rész)ösztöndíjnak – évente a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított éves átlagos fogyasztóiár-növekedés mértékével növelt – összegét.

Még tovább érvényesek a diákigazolványok

Meghosszabbították a diákigazolványok érvényességét, vagyis még tovább élhettek diákkedvezményekkel akkor is, ha már márciusban lejárt az igazolványotok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Közoktatás
Vendégszerző

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna