Ingyenesen szeretnétek tanulni és nagy esélyetek is van arra, hogy állami ösztöndíjasként kezdjétek a szeptembert, vagy már most is ösztöndíjasként tanultok? Most összeszedtük, mit kell vállalnotok cserébe.
Egyrészt a magyar állami ösztöndíjas hallgató köteles az adott képzésen legfeljebb a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési idő másfélszeresén belül megszerezni az oklevelet ez az oklevélszerzési kötelezettség. Ez azt jelneti, hogy ha egy 6 féléves alapképzésen tanultok, akkor maximum 9 félévetek van befejezni azt.
Ha a képzési idő másfélszerese szerinti utolsó félév őszi félévre esik, akkor az oklevélszerzési kötelezettség határideje a következő év március 31., amennyiben pedig a tavaszi félévre esik, akkor az oklevélszerzési kötelezettség határideje az adott év augusztus 31. Az is fontos, hogy a rendelkezésre álló időt a passziváltatás esetén – a passzív félévek számával – automatikusan kitolják, beleszámítanak azonban az önköltséges finanszírozású félévek - írja a Felvi.
Az oklevélszerzési határidő persze felfüggeszthető, vagyis a határidő a felfüggesztett félévek számával kitolódik. Erre akkor van lehetőségetek: külföldi egyetemen tanultok vagy nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzés miatt felnőttképzésben vesztek részt.
Mi történik, ha nem teljesítem?
Amennyiben az oklevélszerzési határidőn belül nem kaptok diplomát, alap-, mesterképzésben, felsőoktatási szakképzésben tanultatok és két félévig vettétek igénybe az állami ösztöndíjat, akkor az adott képzéshez kapcsolódóan nem terhel benneteket kötelezettség. Ha viszont kettő állami ösztöndíjas félévnél többet vettetek igénybe a képzésen, akkor hazai munkaviszony-fenntartási kötelezettségetek keletkezik.
A hallgatói szerződésben azt is vállalnotok kell, hogy az oklevél megszerzését követő húsz éven belül az általatok magyar állami ösztöndíjasként igénybe vett félévek idejével megegyező időtartamban hazai munkaviszonyt fenntartani. Ez az úgynevezett 20 éven belüli hazai munkaviszony-fenntartási kötelezettség.
Mi történik, ha nem teljesítem?
Sikeres oklevélszerzést követően, amennyiben az oklevélszerzéstől számított 20 éven belül nem tartotok fenn a magyar állami ösztöndíjas félévekkel megegyező időtartamban hazai munkaviszonyt, úgy a 20 év leteltét követően kötelesek vagytok visszafizetni az igénybe vett magyar állami (rész)ösztöndíjnak – évente a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított éves átlagos fogyasztóiár-növekedés mértékével növelt – összegét.
Még tovább érvényesek a diákigazolványok
Meghosszabbították a diákigazolványok érvényességét, vagyis még tovább élhettek diákkedvezményekkel akkor is, ha már márciusban lejárt az igazolványotok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
