Három helyzet, amiben nem érdemes a sorrendmódosítást választani

A felvételi ügyintézési időszak nem csak a pontszámolgatásé, ilyenkor sokan a sorrendmódosításon is gondolkoznak. Arról már írtunk, mikor érdemes változtatni a megjelölt szakok sorrendén, most azt szedtük össze, mikor nem érdemes.

  • Eduline

Ha változtatni szeretnétek, akkor itt elolvashatjátok, mikor tanácsos ezt a lehetőséget választani. De mikor nem jó megoldás a sorrendmódosítás? Először is nem érdemes módosítani akkor, ha egy megjelölt képzésnél van kötelező alkalmassági vizsga, de nem sikerült, azaz „nem felelt meg" vagy „nem jelent meg" eredményt kaptatok. Ugyanis az alkalmassági vizsga hiányában semmilyen esetben sem kerülhettek be arra a képzésre, ahol ezt előírják. Jó hír, hogy ilyenkor a ponthatárok megállapításakor ezt a jelentkezési helyet nem is veszik figyelembe, az összes többit azonban igen - tehát olyan, mintha nem is lenne ott, így emiatt nem érdemes külön módosítani a sorrenden.

Akkor sem kell feltétlenül variálni, ha az érettségi eredményeitek ismeretében számolgattok, az előző év(ek)ben megállapított ponthatárokat veszitek alapnak és úgy érzitek, nem lesz elég az összpontszámotok. Ezzel óvatosan kell bánni - hangsúlyozza a Felvi is -, a ponthatárok alakulását ugyanis nagyon sok tényező befolyásolja: az adott szakra jelentkezők száma, az intézmények által oda felvehető létszám (kapacitás), a többi jelentkező pontszáma, de még az is, hogy ők hányadik helyre sorolták ugyanezt a képzést.

Sorrendmódosításkor is érdemes szem előtt tartani, hogy azok a képzések és intézmények szerepeljenek elől a listában, ahová a leginkább szeretnétek bekerülni. Azért mert úgy gondoljátok, hogy nincs esélyetek bejutni a pontjaitokkal, nem érdemes hátrébb sorolni az amúgy kedvenc intézmény/szakot. A fentiek miatt ugyanis előfordulhat, hogy a pontjaitok mégis elegendőek lennének, ám mivel időközben hátrébb rangsoroltátok, ezért egy olyan kevésbé tervezett szakra vesznek fel benneteket, amit a sorrendmódosítás alatt előrébb vettetek a listátokon. 

Olyankor sem érdemes módosítani, ha mégsem akartok egy képzésre bekerülni, ilyenkor előnyösebb inkább annak visszavonását (kizárását) választani. A jelentkezési helyek visszavonása ugyanis nem számít bele a sorrendmódosításba, arra ettől függetlenül van lehetőségetek. Visszavonni jelentkezési helyet tetszőleges alkalommal lehet, de ilyenkor is körültekintőnek kell lenni: a visszavonás sem visszavonható, egy visszavont jelentkezési helyet nem lehet újból aktiválni, és értelemszerűen nem lehet helyette új képzést sem megjelölni.

Ha mégis a változtatás mellett döntötök, akkor ne felejtsétek el, hogy nem érdemes az utolsó pillanatra hagyni, ugyanis a kérelem rögzítése és a módosítás között egy rövidebb feldolgozási idővel is kell számolni.

Négy buktató az idei felvételiben, amivel az egész jelentkezésetek elúszhat

Az érettségi hamarosan mindenkinek véget ér, az eredmények összesítése után pedig kezdődhet a nagy pontszámítási hajrá. A felvételi azonban nem csak a pontokon múlhat. Összegyűjtöttünk négy olyan buktatót, amin az egész felvételi múlhat

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.