Felvételi követelmény: az első emelt szintű érettségiért is jár a többletpont?

Idén már mindenkinek legalább egy emelt szintű érettségi eredményt kell felmutatnia, ha alap- vagy osztatlan képzésre jelentkezett. De vajon ezért is jár a többletpont? Mutatjuk a szabályokat.

  • Eduline

Nekem egy olyan kérdésem lenne: ha csak egy darab emelt szintű érettségim van, akkor azért is jár az 50 többletpont? Van ahol azt olvastam, hogy mivel egy kötelező, csak a második emeltért kapok többletpontot.

A válasz: igen, kötelező emlet szintű érettségiért is járhat a többletpont. Jogszabály alapján ugyanis kötelező többletpontot adni az emelt szintű érettségi vizsgaeredményért, ha teljesítitek feltételeket - írja a felvételi tájékoztató.

De mik ezek a felvételek?

Az emelt szinten teljesített legalább 45%-os eredményű érettségi vizsgáért többletpont jár, abban az esetben, ha az érettségi pontjaitokat az emelt szinten teljesített vizsgaeredmény alapján számítják. Az adott alapképzési szakon, osztatlan mesterképzési szakon és felsőoktatási szakképzésen emelt szintű érettségi vizsgáért vizsgatárgyanként 50 többletpont kapható, összesen pedig 100 pont.

A tájékoztató kiemeli, csak abban az esetben jár az emelt szintű érettségi vizsgáért többletpont, amennyiben – részben – annak az eredményéből számolják az érettségi pontokat.

Nem mindenhol az érettségi a döntő - milyen szakokon tartanak gyakorlati vizsgákat?

Idén sem minden képzésre az érettségik és a középiskolai eredmények alapján számolják a felvételi pontokat. Mutatjuk a részleteket, melyik alap- és osztatlan szakon vannak felvételi vizsgák.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna