Felvételi követelmény: az első emelt szintű érettségiért is jár a többletpont?

Idén már mindenkinek legalább egy emelt szintű érettségi eredményt kell felmutatnia, ha alap- vagy osztatlan képzésre jelentkezett. De vajon ezért is jár a többletpont? Mutatjuk a szabályokat.

  • Eduline

Nekem egy olyan kérdésem lenne: ha csak egy darab emelt szintű érettségim van, akkor azért is jár az 50 többletpont? Van ahol azt olvastam, hogy mivel egy kötelező, csak a második emeltért kapok többletpontot.

A válasz: igen, kötelező emlet szintű érettségiért is járhat a többletpont. Jogszabály alapján ugyanis kötelező többletpontot adni az emelt szintű érettségi vizsgaeredményért, ha teljesítitek feltételeket - írja a felvételi tájékoztató.

De mik ezek a felvételek?

Az emelt szinten teljesített legalább 45%-os eredményű érettségi vizsgáért többletpont jár, abban az esetben, ha az érettségi pontjaitokat az emelt szinten teljesített vizsgaeredmény alapján számítják. Az adott alapképzési szakon, osztatlan mesterképzési szakon és felsőoktatási szakképzésen emelt szintű érettségi vizsgáért vizsgatárgyanként 50 többletpont kapható, összesen pedig 100 pont.

A tájékoztató kiemeli, csak abban az esetben jár az emelt szintű érettségi vizsgáért többletpont, amennyiben – részben – annak az eredményéből számolják az érettségi pontokat.

Nem mindenhol az érettségi a döntő - milyen szakokon tartanak gyakorlati vizsgákat?

Idén sem minden képzésre az érettségik és a középiskolai eredmények alapján számolják a felvételi pontokat. Mutatjuk a részleteket, melyik alap- és osztatlan szakon vannak felvételi vizsgák.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.