Változhatnak az idei ponthatárok a rendhagyó érettségi időszak miatt?

Vajon az elmaradt szóbeli érettségik mennyire fogják befolyásolni az idei felvételi végleges ponthatárainak alakulását? Olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline

A szóbeli érettségi hiánya mennyiben változtathat a ponthatárokon? Sok esetben kevesebb pontot lehet így elérni és a ha lett volna szóbeli akkor nagyobb esély lenne arra, hogy meglegyen az a pont ami például tavaly elegendő volt a kiválasztott szakra.

Maruzsa Zoltán az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára még áprilisban beszélt a felvételi ponthatárokról. Akkor kiemelte: az, hogy az érettségiket máshogy tartották meg idén, nem jelenti, hogy a pontszámok változnának. A ponthatárok megállapítási rendje nem módosul, továbbra is az utolsó felvett diák pontszáma lesz a végleges szám az egyes képzéseknél.

Ez mit is jelent pontosan?

A 2020-ban a felvételi eljárás során a jogszabályi minimumpontnál magasabb ponthatár ott alakulhat ki, ahol az adott szakra a felsőoktatási intézmény által a képzésre megállapított felvehető kapacitásnál többen jelentkeznek, így a jelentkezők között rangsorolni kell.

Ahol a jelentkezők száma az intézmény által megadott szakos maximális kapacitásszámot nem éri el, ott a ponthatár az utolsó felvett jelentkező pontszáma lesz, és minden érvényes felvételi pontszámmal rendelkező jelentkező felvehető - áll az idei felvételi tájékoztatóban.

Az, hogy a kialakult helyzet és a speciális érettségi időszak a jelenleg meghatározott előzetes ponthatárokra hogyan hat majd, nem lehet megmondani. Az érettségi eredmények függvényében alakulhat, ugyanis fontos tudni, hogy ezek a pontszámok nincsenek kőbe vésve, a jelentkezők létszámától és pontjaiktól függően változhatnak - így lehetnek magasabbak, de adott esetben alacsonyabbak is. Ha szeretnétek még többet olvasni az idei felvételi eljárásokról, ide kattintva megtehetitek.

A felvételi során az egyes jelentkezési helyeken – a jelentkezők által elért felvételi összpontszám alapján kialakított egységes rangsorolás, az intézmények kapacitása, valamint egyéb, a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló kormányrendeletben meghatározott szempontok figyelembevételével – várhatóan 2020. július 23-án határozzák meg a felvételi ponthatárokat.

Fontos dátum a felvételizőknek: mikor derülnek ki a végleges ponthatárok?

Az érettségik múlt héten véget értek, a felvételi azonban még javában tart. A tavaszi ügyintézési időszakban még van időtök pótolni a hiányzó dokumentumokat és a többletpontokhoz szükséges papírokat. De mikor derülnek ki a ponthatárok?

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.