Hogyan kalkulálhattok a pontjaitokkal a 2020-as felvételin, ha már van diplomátok és elkezdenétek egy újabb alap- vagy osztatlan szakot? Itt vannak a részletek.
Amennyiben alapképzésre, osztatlan képzésre vagy felsőoktatási szakképzésre jelentkeztek, akkor a felvételi pontjaitokat az egyetem szabályzatában meghatározott módon, a korábbi felsőfokú tanulmányaitok alapján is számolhatja. Az oklevélért adható pontot a jogszabályi minimum pontszám és 400 pont között arányosan kell megállapítani. Erről bővebben a Felvin, az Egyetemek, főiskolák menüpontban, a felsőoktatási intézmények meghirdetéseinél olvashattok, hiszen ennek lehetősége és feltételei intézményenként változó.
Ha a fentiek szerint szeretnétek a pontjaitokat számíttatni, akkor a felsőfokú oklevél másolatát kötelező a jelentkezési kérelemhez csatolni – egyéb módon ezt nem kell jeleznetek. Amennyiben igazoljátok középiskolai és érettségi eredményeiteket is és azokból szintén meghatározható a felvételi összpontszámotok, akkor is érvényesül a kedvezőbb elbírálás elve: vagyis azon pontszámítási módszer szerint számolják majd a pontjaitokat, amelyik magasabb pontszámot eredményez.
Ezzel a pontszámítással kiválthatjátok a jelentkezési feltételként meghatározott kötelező emelt szintű érettségi vizsga letételét is, de felvételi összpontszám csak akkor számolható belőle, ha az adott szakon a felsőoktatási intézmény így dönt.
Fontos tudni azonban, hogy felsőoktatási szakképzésen szerzett oklevélből ezen a módon pont nem számítható, mivel az nem minősül felsőfokú végzettséget eredményező oklevélnek.
Ha idén diplomáztok, akkor legkésőbb 2020. július 9-ig pótolhatjátok a pontszámításhoz szükséges, de még hiányzó dokumentumokat.
A felvételivel kapcsolatos legfrissebb cikkeinket itt találjátok.
Felvételi kérdés: mi az a kapacitásszám és mikor számít?
Mitől függ, hogy felvesznek-e az általatok választott és megjelölt helyre? Honnan tudjátok, hogy hányan kerülhetnek be a választott képzésre? Mutatjuk a válaszokat.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
