Diplomásként felvételiztek egy alap- vagy osztatlan szakra? Így számolhattok a pontjaitokkal

Hogyan kalkulálhattok a pontjaitokkal a 2020-as felvételin, ha már van diplomátok és elkezdenétek egy újabb alap- vagy osztatlan szakot? Itt vannak a részletek.

  • Eduline

Amennyiben alapképzésre, osztatlan képzésre vagy felsőoktatási szakképzésre jelentkeztek, akkor a felvételi pontjaitokat az egyetem szabályzatában meghatározott módon, a korábbi felsőfokú tanulmányaitok alapján is számolhatja. Az oklevélért adható pontot a jogszabályi minimum pontszám és 400 pont között arányosan kell megállapítani. Erről bővebben a Felvin, az Egyetemek, főiskolák menüpontban, a felsőoktatási intézmények meghirdetéseinél olvashattok, hiszen ennek lehetősége és feltételei intézményenként változó.

Ha a fentiek szerint szeretnétek a pontjaitokat számíttatni, akkor a felsőfokú oklevél másolatát kötelező a jelentkezési kérelemhez csatolni – egyéb módon ezt nem kell jeleznetek. Amennyiben igazoljátok középiskolai és érettségi eredményeiteket is és azokból szintén meghatározható a felvételi összpontszámotok, akkor is érvényesül a kedvezőbb elbírálás elve: vagyis azon pontszámítási módszer szerint számolják majd a pontjaitokat, amelyik magasabb pontszámot eredményez.

Ezzel a pontszámítással kiválthatjátok a jelentkezési feltételként meghatározott kötelező emelt szintű érettségi vizsga letételét is, de felvételi összpontszám csak akkor számolható belőle, ha az adott szakon a felsőoktatási intézmény így dönt.

Fontos tudni azonban, hogy felsőoktatási szakképzésen szerzett oklevélből ezen a módon pont nem számítható, mivel az nem minősül felsőfokú végzettséget eredményező oklevélnek.

Ha idén diplomáztok, akkor legkésőbb 2020. július 9-ig pótolhatjátok a pontszámításhoz szükséges, de még hiányzó dokumentumokat.

A felvételivel kapcsolatos legfrissebb cikkeinket itt találjátok.

Felvételi kérdés: mi az a kapacitásszám és mikor számít?

Mitől függ, hogy felvesznek-e az általatok választott és megjelölt helyre? Honnan tudjátok, hogy hányan kerülhetnek be a választott képzésre? Mutatjuk a válaszokat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.