Emelt szintű érettségi 45% alatt - mi történik, ha nem éritek el ezt a százalékot

Idén már mindenkinek, aki alap- vagy osztatlan képzésre jelentkezik kötelező legalább egy emelt szintű érettségit tennie. Mi történik, ha a választott szakotokon külön van kötelező az emelt szintű érettségi, de nem éritek el a 45%-ot? Ilyenkor is sikeres az érettségi? Most kiderül.

  • Eduline

Ahogy már írtuk, idén már mindenkinek legalább egy emelt szintű érettségit kell tenni, aki idén egyetemre jelentkezett. Alap- és osztatlan képzésre is ez a beugró, akkor is, ha az adott szakon nem abból számolják az érettségi pontokat. A mostani felvételi időszakban is sokan vannak, akiknek nincs választásuk, ugyanis az általuk választott megjelölt egy vagy két tárgyból is emelt szintű érettségi kell a sikeres felvételihez.

Fontos, hogy az emelt szinten teljesített legalább 45%-os eredményű érettségi vizsgáért jár csak a többletpont, de ez is csak abban az esetben, ha az érettségi pontjaitokat az emelt szinten teljesített vizsgaeredmény alapján számítják

De mi van akkor, ott ha ahová mennétek, feltétel egy emelt szintű érettségi, de nem éritek el a 45%-ot? Függetlenül attól, hogy a többletpont nem kapjátok meg, a követelménynek megfeleltek?

A válasz: igen. Ahhoz, hogy emelt szinten sikeres vizsgát tegyetek, el kell érnetek legalább 25%-ot. Persze fontos, hogy az elégséges eredményhez az összes vizsgarészen együttesen kell elérni a 25%-ot. Illetve ha egy vizsgarész során nem éritek el a 12 százalékot, függetlenül a többi vizsgarész eredményétől, elégtelen osztályzatot kaptok az érettségire - írja az Oktatási Hivatal. A további százalákok és érdemjegyek a következőek:

a)  60-100% elérése esetén jeles (5),

b)  47-59% elérése esetén jó (4),

c)  33-46% elérése esetén közepes (3),

d)  25-32% elérése esetén elégséges (2),

e)  0-24% elérése esetén elégtelen (1).

Ez azt jelenti, hogy ha kettest vagy hármast kaptok az emelt szintű érettségi vizsgátokra (kivéve, ha a hármasotok már meghaladja a 45%-ot), akkor többletpontot ugyan nem kaptok, de az érettségit teljesítettétek. Persze ilyenkor nincs választásotok, hiszen ha a jelentkezési helyeteken kötelező az emelt szintű érettségi, akkor enélkül nincs esélyetek. Bár azt hozzá kell tenni, hogy abban az esetben, ha a választott szakotokon kötelező az emelt szintű érettségi, a magas pontszámok miatt a hármas vagy kettes érettségi eredménnyel, többletpontok nélkül nem biztos, hogy bekerültök. Az idei pontszámokról és ponthatárokról itt kaphattok bővebb infókat.

Az idei felvételiről itt nézhetitek meg a legfrissebb cikkeinket.

Fontos dátum a felvételizőknek: mikor derülnek ki a végleges ponthatárok?

Az érettségik múlt héten véget értek, a felvételi azonban még javában tart. A tavaszi ügyintézési időszakban még van időtök pótolni a hiányzó dokumentumokat és a többletpontokhoz szükséges papírokat. De mikor derülnek ki a ponthatárok?

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.