Átlagos nehézségű feladatsort kaptak a diákok a földrajzérettségin

A mai középszintű feladatsorról Dr. Pirisi Gábor a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Természettudományi Karának adjunktusa nyilatkozott nekünk.

  • Eduline

A földrajzérettségi évek óta hasonló összetételű, ez idén sincs másképp. "Átlagos nehézségű feladatsort kaptak a diákok" - mondta el Pirisi Gábor az Eduline-nak. A feladatsornak van egy topográfiai része és egy hosszabb, atlaszhasználós része - tette hozzá az érettségi felépítésével kapcsolatban.

A korábbi évek feladataihoz képest idén is elmondható, hogy a témakörök jól körülhatárolhatósága és a bevált feladattípusok miatt a mai vizsga sem volt kiemelkedően nehéz vagy könnyű - mondta el összességében a vizsgáról az adjunktus.

Hozzátette, az első 20 perces feladatrészben egy magyarországi, egy európai és egy Európán kívüli feladatot kaptak a diákok. A Magyarország vízrajzával kapcsolatos feladatot egyszerűnek, a másik kettőt kicsit nehezebbnek tartja.

A második feladatrészről is megjegyezte, hogy lehettek benne olyan feladatrészek, amibe belekeveredhettek a diákok, de alapvetően nem tartja bonyolultnak a feladatsort. A 10. klímadiagrammal kapcsolatos feladatot külön kiemelte, ugyanis itt szerinte könnyen el lehetett rontani a választ, de aki figyelmesen elolvasta a kérdést és a válaszlehetőségeket, annak nem jelenthetett gondot. Hasonlóan logikai és szövegértési képesség használatával megoldhatónak gondolja a 12-es feladatot, ahol a diákoknak a környezetvédelemmel kapcsolatban kellett válaszolniuk a kérdésekre egy hosszabb szöveg elolvasása után. A többi feladatot összességében könnyűnek gondolja az egyetemi adjunktus. "100 perc alatt úgy gondolom, meg lehetett oldani" - mondta el összeségben a második feladatlapról Pirisi Gábor.

A folyamatosan frissülő tudósításunkat a kémia- és földrajérettségiről itt nézhetitek meg: 

Kémia- és földrajzérettségi: minden infó a mai vizsgákról egy helyen

Kedden a közép- és emelt szintű kémia- és földrajzérettségivel folytatódott az érettségi szezon. Az Eduline-on ma is megtaláljátok a legfontosabb infókat a vizsgákról.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2020-as érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.