Múlt héten hétfőn több mint 84 ezer diák kezdte meg az idei tavaszi érettségiket. A diákoknak nem volt könnyű, hiszen rendhagyó körülmények között vizsgáztak egész héten. A feladatokkal és az óvintézkedésekkel kapcsolatban vegyes visszajelzések érkeztek.
Múlt héten több diákkal beszélgettünk az érettségik után, itt olvashatjátok a véleményeket a középszintű magyarérettségiről, itt pedig a matekérettségiről meséltek az érettségizők.
Az érettségizők túlnyomó többsége úgy ítélte meg, hogy az első napi feladatok inkább segítették őket abban, hogy jó jegyet szerezhessenek. Ebben a tanárok nagy része is egyetértett velük – olvasható a 168 óra oldalán. A magyarérettségin legtöbben azt választották, hogy érveljenek a sport és a testnevelés mellett, és kevesebben azt, hogy hivatalos levelet készítsenek az egészségügyi problémákról.
A lapnak nyilatkozó egyik diák felemás érzésekkel távozott a dolgozat megírása után. Elmondta, hogy neki sok múlik a mostani vizsgán, és nem könnyebbült meg az első nap után. Ennek ellenére igyekszik a legjobb tudása szerint érettségizni, hiszen tisztában van vele, hogy mindenkinek alkalmazkodnia kell a mostani helyzethez.
Egy tanár arról számolt be, hogy szerinte azért sem lehettek túl nehezek a feladatok, mert sokan idő előtt befejezték az írást. Úgy vélte, a többség Fekete István novellájának elemzését választotta. Egy magyar szakos kollégája megjegyezte, különösen örült annak, hogy Fekete István is bekerült a feladatok közé.
A tapasztalatok szerint mindenhol nagy gondot fordítottak arra, hogy a tanárokat és a diákokat is megóvják a fertőzéstől. A több mint ezer érintett iskolában nagyon szigorú biztonsági intézkedéseket léptettek életbe, és következetesen be is tartatták őket. Egy diák elmondta a lapnak, hogy hogy az ő iskolájába három külön bejáraton lehetett bemenni. Percenként engedték be a diákokat, mindenkinek előre ki volt jelölve, hogy mikor melyik bejáratnál kell lennie. Így azt is elérték, hogy lényegében három részre osztották az iskolát, vagyis a résztvevők még kevesebbet találkozhattak egymással. Egy másik diák arról beszélt, hogy amikor az épületbe léptek, akkor a portán kézfertőtlenítőt nyomtak mindenki kezébe, a folyosókon pedig kötelező volt maszkot viselni. Megjegyezte azonban, hogy ezt nem sokan tartották be, és a tanárok sem vették túl szigorúan.
Az egyik iskolában például huzat volt a tanteremben. Így a feladatlapok elrepültek, be kellett csukni az ablakokat. A másfél méteres távolság a teremben talán éppen megvolt, emellett a vizsga közben mindenki maszk nélkül volt. Egy diák elmondta, hogy a biztonsági intézkedések ellenére sem múlt el aggodalma: „alapvetően biztonságban éreztem magam – mondta –, de ettől függetlenül félek attól, hogy a hét folyamán még így is elkaphatom vagy átadhatom bármelyik szerettemnek a vírust”.
Folytatódik az érettségi: nemzetiségi nyelv és francia vizsgákkal kezdünk
Ezekben a percekben kezdődik az érettségi második hete, reggel 8-tól nemzetiségi nyelv és irodalom vizsgákkal, délután 2-től pedig franciaérettségikkel. Ma is jövünk a legfontosabb információkkal, holnap pedig a hivatalos megoldásokkal.
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2020-as érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
