Milyen hosszú leveleket kell írnotok az angolérettségin? Itt vannak a szabályok

Milyen szabályokat kell betartanotok az angolérettségi íráskészség feladatánál? Hogyan pontozzák a leveleket, és mire kell ügyelnetek, ha nem szeretnétek pontokat veszíteni? Mutatjuk a részleteket.

  • Eduline

A középszintű angolérettségi íráskészség feladatrésze két szövegalkotási feladatból áll. Az egyik levélnek 80-100 szó közöttinek, a másiknak pedig 100-120 szavasnak kell lennie.

Ha az első szöveg terjedelme meghaladja a 150 szót, a feladat teljesítése és a szöveg hosszúsága szempont pontszámából 1 pontot le kell vonni. Viszont, ha a szöveg 40 szónál rövidebb, akkor a feladat teljesítésére és a szöveg hosszúságára adott pontszám 0 pont.

A második feladatnál a szöveg terjedelme nem haladhatja meg a 180 szót, ugyanis ezért szintén 1 pontot levonnak, ha pedig 40 szónál rövidebben fogalmaztok, akkor 0 pontot kaptok.

Emelt szinten a vizsgázónak az első feladatban három irányító szempont segítségével 120-150 szót, a második feladatban négy irányító szempont segítségével 200-250 szót kell írnia – olvasható a javítási-értékelési útmutatóban.

Amennyiben az első szöveg terjedelme meghaladja a 225 szót, a második pedig a 375 szót, akkor 1-1 pontot le kell vonni a feladat teljesítése, a megadott szempontok követése szempont pontszámából. Az első szöveg nem lehet rövidebb 60 szónál, a második pedig 100 szónál, ugyanis ezért 0 pont jár.

A 2020-as érettségivel kapcsolatos legfrissebb cikkeinket itt találjátok.

Ezeket minden érettségizőnek tudnia kell - ilyen egy jó esszé a magyarérettségin

Nem lesz egyszerű dolga az idén érettségizőknek sem, hiszen a tanulás, felkészülés mellett most másra is figyelni kell. Azért, hogy ne legyen káosz az utolsó két hét, összeszedtük a legfontosabb dolgokat a magyatérettségi íráskészség feladatairól. Ehhez Szabó Roland a budapesti Szent István Gimnázium magyar és történelem szakos vezetőtanára, az ELTE Történelem Segédtudományai Tanszék egyetemi oktatója ad tanácsokat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.