Milyen hosszú leveleket kell írnotok az angolérettségin? Itt vannak a szabályok

Milyen szabályokat kell betartanotok az angolérettségi íráskészség feladatánál? Hogyan pontozzák a leveleket, és mire kell ügyelnetek, ha nem szeretnétek pontokat veszíteni? Mutatjuk a részleteket.

  • Eduline

A középszintű angolérettségi íráskészség feladatrésze két szövegalkotási feladatból áll. Az egyik levélnek 80-100 szó közöttinek, a másiknak pedig 100-120 szavasnak kell lennie.

Ha az első szöveg terjedelme meghaladja a 150 szót, a feladat teljesítése és a szöveg hosszúsága szempont pontszámából 1 pontot le kell vonni. Viszont, ha a szöveg 40 szónál rövidebb, akkor a feladat teljesítésére és a szöveg hosszúságára adott pontszám 0 pont.

A második feladatnál a szöveg terjedelme nem haladhatja meg a 180 szót, ugyanis ezért szintén 1 pontot levonnak, ha pedig 40 szónál rövidebben fogalmaztok, akkor 0 pontot kaptok.

Emelt szinten a vizsgázónak az első feladatban három irányító szempont segítségével 120-150 szót, a második feladatban négy irányító szempont segítségével 200-250 szót kell írnia – olvasható a javítási-értékelési útmutatóban.

Amennyiben az első szöveg terjedelme meghaladja a 225 szót, a második pedig a 375 szót, akkor 1-1 pontot le kell vonni a feladat teljesítése, a megadott szempontok követése szempont pontszámából. Az első szöveg nem lehet rövidebb 60 szónál, a második pedig 100 szónál, ugyanis ezért 0 pont jár.

A 2020-as érettségivel kapcsolatos legfrissebb cikkeinket itt találjátok.

Ezeket minden érettségizőnek tudnia kell - ilyen egy jó esszé a magyarérettségin

Nem lesz egyszerű dolga az idén érettségizőknek sem, hiszen a tanulás, felkészülés mellett most másra is figyelni kell. Azért, hogy ne legyen káosz az utolsó két hét, összeszedtük a legfontosabb dolgokat a magyatérettségi íráskészség feladatairól. Ehhez Szabó Roland a budapesti Szent István Gimnázium magyar és történelem szakos vezetőtanára, az ELTE Történelem Segédtudományai Tanszék egyetemi oktatója ad tanácsokat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A gólyatábor nem egy teljesítményteszt” – miért megyünk bele olyan dolgokba is, amelyeket valójában nem akarunk?

A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.

Túlzsúfolt óvodai csoportok, vitatott iskolaérettségi szabályok és növekvő adminisztráció: közös szakmai tervezettel állt elő a PSZ és a PDSZ

A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.