Kik szóbelizhetnek az érettségin? Vannak kivételek

Megjelentek a részletes szabályok az érettségi vizsgákkal kapcsolatban. Mutatjuk, mik vonatkoznak a szóbelire.

  • Eduline

A szóbeli érettségik és a gyakorlati vizsgarészek a tavaszi vizsgaszezonban tehát elmaradnak. A kormány döntéséről már a hivatalos rendelet is megszületett.

A középszintű szóbeli vizsgákat meg kell szervezni olyan tárgyak esetén, ahol eleve csak szóbeli vizsgarész lenne. Ha az igazgató úgy dönt, akkor lehet szóbeli ha az írásbeli, gyakorlati vizsga helyett szóbeli vizsgát tehettek, mentesültök az írásbeli vizsgarész alól vagy mentesültök a gyakorlati vizsgarész alól. Illetve akkor is dönthet az igazgató a szóbelik megszervezéséről, ha emelt szintű vizsgával szóbeli típusú nyelvvizsga egyenértékűséget szeretnétek szerezni vagy emelt szintű célnyelvi vizsgával szóbeli típusú nyelvvizsga egyenértékűséget szereznétek - áll a rendeletben.

Az eddigi szabályoktól eltérően a megfelelő fokú és típusú nyelvvizsga-egyenértékűséget a szóbeli vizsgarész teljesítése nélkül meg kell állapítani - írják. Kiemelik azt is, a rendelet szerint megszervezett szóbeli vizsgarészt egyszer teljesíthetitek.

Mi lesz azokkal, akik megbuknak az írásbelin?

A rendelet szerint bármely vizsgatárgyból tett középszintű írásbeli vizsga esetén, ha a vizsgázó írásbeli teljesítménye elérte a tizenkettő százalékot, de nem érte el a huszonöt százalékot, szóbeli vizsgát tehet.

Itt az idei érettségi menetrendje: dátumok egy helyen

Akkor pontosan hogyan és mikor lesznek az idei vizsgák? Megjelent a tegnapi rendelet a Magyar Közlönyben, mutatjuk a részleteket. A Magyar Közlönyben többek között a dátumokról is olvashattok már. Itt van a teljes vizsgaidőszak menete: Ezek szerint a vizsgák május 4-én 9-kor kezdődnek magyar nyelv és irodalommal és május 21-én délután olasszal érnek véget.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.