Ennyien jelentkeztek a különböző képzési területekre a 2020-as felvételin

A legfrissebb felvételi statisztikák szerint a 2020 szeptemberében induló egyetemi, főiskolai képzésekre összesen 91 460-an jelentkeztek. Mutatjuk, hogy ez a szám hogyan oszlik el a különböző képzési területek között.

  • Eduline

Talán nem meglepő, de a 2020-as felvételin is a gazdálkodástudományi képzéseket jelölték meg a legtöbben – több mint 26 ezren választottak szakot ilyen területen. A második legnépszerűbb képzési terület a bölcsészettudomány, bár a jelentkezők száma itt már nagyjából tízezerrel kevesebb – mindössze 16440. A top háromban vannak a műszaki képzések is, 13252 jelentkezővel.

A következő táblázatban megnézhetitek hogyan oszlik el a jelentkezők száma a tizennégy képzési terület között, illetve azt is, hogy a felvételizők közül hányan jelölték meg elsőnek az adott területet.

Képzési területJelentkezők számaElső helyen
gazdálkodástudományok2665220171
bölcsészettudomány1644010972
műszaki132529888
pedagógusképzések111118181
informatika103948143
társadalomtudomány100615184
orvos- és egészségtudomány94407500
jogi69625123
művészet59855144
agrár52433469
természettudomány43652425
sporttudomány35112196
államtudományi34582566
művészetközvetítés966498

Ha kíváncsiak vagytok, hogy melyik a tíz legnépszerűbb szak a 2020-as felvételin, akkor itt megnézhetitek. A legnépszerűbb egyetemek listáját pedig itt találjátok.

Egyetem emelt szintű érettségi nélkül? Ennyien jelentkeztek felsőoktatási szakképzésre idén

A felvételi szigorítás miatt vajon többet választották a felsőoktatási szakképzést? Ez az egyetlen képzésforma, ahová emelt szintű érettségi nélkül is be lehet jutni. Megnéztük a friss felvételi adatokat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

Hozzászólások

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hez került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.