Az érettségire készülő diákok többsége úgy gondolja, a szokásos rendszerben nem lehet vizsga

A koronavírus miatt bizonytalan a tavaszi érettségik helyzete. Ezt bizonyítja az "amatőr" felmérés eredménye is, amit egy diák készített érettségizőket kérdezve.

  • Eduline

Néhány nappal ezelőtt a kormány azt nyilatkozta az érettségikről, nincs akadálya annak, hogy rendesen megtartsák őket. Több olvasói levél is érkezett hozzánk, melyekben arról írtak a diákok, hogy aggódnak, mert úgy érzik, hogy nem tudnak majd felkészülni az érettségikre a távoktatásban. Ezért szavazást indítottunk, hogy elmondhassátok, szerintetek mi lenne a legjobb megoldást.

A kérdés sokakat megmozgatott, egy nagymarosi diák is közzétett egy kérdőívet, melyben az érettségire készülőket kérdezte a jelenlegi helyzettel kapcsolatban. Az adatok szerint a kérdőívet több, mint 6300-an töltötték ki. A válaszokból kiderült, hogy a diákok nem kapnak megfelelő tájékoztatást a témában, mely megnehezíti a vizsgára történő sikeres felkészülésüket. A felmérés során több ezer végzős diák mondhatta el véleményét tíz egyszerű állításról a 2020-as érettségik kapcsán.

A kérdőívet elsősorban a „Leérettségizünk májusban” Facebook-csoport tagjai töltötték ki. A csoport a távoktatás elrendelése után jött létre azért, hogy az érettségire készülő diákok segíthessék egymást. A felmérés nem reprezentatív, mégis képet adhat az érettségi előtt álló diákok félelmeiről.

A kérdőív eredményének legfőbb megállapításai összegezve: hogy a kitöltők úgy gondolják, nem kapnak elegendő információt a vizsgák kapcsán, továbbá nem érzik biztosítottnak a sikeres felkészülés feltételeit. Mindezek felül a válaszadók többsége elutasítja és veszélyesnek tartja a vizsgák normál rend szerinti megtartását, valamint támogatnának egy alternatív megoldást. Az online felmérésből kiderül, hogy a diákok többsége úgy gondolja, hogy nem adott minden szükséges feltétel a felkészüléshez.

Ám nem volt minden ilyen egyértelmű. A kérdőív legmegosztóbb kérdése arra vonatkozott, hogy mit gondolnak a diákok arról, hogy ha az érettségi vizsgákat nyáron, a járvány lecsengése után kellene megtartani. Itt alig pár szavaztnyi eltérés volt az egyetértők és az egyet nem értők között. A vizsgák teljes elhagyását és azok év végi jegyekből számolt átlaggal való helyettesítését a válaszadók túlnyomó többsége támogatja – derül ki az eredményekből.

Mit csinálnátok a 2020-as érettségikkel? Szavazzatok!

Továbbra sincs döntés az idei érettségikkel kapcsolatban. Ti mit választanátok: maradjanak el a vizsgák, halasszák el őket vagy csak egy részüket tartsák meg? Most elmondhatjátok a véleményeteket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.