Így kell az emelt szintű érettségivel számolnotok: többletpontok 2020-ban

Ha egyetemen szeretnétek szeptembertől tanulni, akkor legalább egy emelt szintű érettségit meg kell szereznetek, de ez nem jelenti azt, hogy automatikusan megkapjátok az érte járó többletpontokat. Most összeszedtünk mindent, amit jelenleg tudnotok kell az emelt szintű érettségi pontszámításáról.

  • Eduline

Arról már korábban írtunk nektek, hogy miért kaphattok a felvételi eljárásban többletpontokat, de most kifejezetten az emelt szintű érettségiért kapható pontokra térünk ki részletesebben. Abban az esetben, ha a koronavírus miatti iskolai szünet, távoktatás nem változtat a pontszámítási szabályokon, akkor a következőképp számolhattok:

Az emelt szintű érettségiért abban az esetben kaphatjátok meg az 50 plusz pontot, ha legalább 45%-ot elértetek a vizsgán, ami azt jelenti, hogy hiába fogadják el a felvételin magát az érettségi bizonyítványt, mint teljesített követelményt, ha 45 százalék alatt teljesítetek, nem kaphatjátok meg a plusz pontokat.

Kikötés még, hogy csak akkor jár nektek a plusz 50 pont, ha annak a vizsgának az eredményéből kerülnek kiszámításra az érettségi pontjaitok.

Abban az esteben, ha nem éritek el a 45%-ot, akkor sem kell kétségbe esnetek, ettől még bekerülhettek a kiszemelt szakra. Hogy mik a lehetőségeitek, arról már korábban írtunk nektek egy részletes cikket.

Itt még több infót találhattok a többletpontokkal kapcsolatban.

Felvételi szabályok 2020: ezen nem változtatott a rendkívüli helyzet

Az utóbbi hetekben sok minden változott, a felvételi időszak azonban ne áll meg, ezért néhány dolgot érdemes újra tisztázni a felvételivel kapcsolatban is. Fontos, hogy tudjátok, mi dönt arról, melyik képzést kezdhetitek el szeptembertől.

Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.