Felvételi szabályok 2020: ezen nem változtatott a rendkívüli helyzet

Az utóbbi hetekben sok minden változott, a felvételi időszak azonban nem áll meg, ezért néhány dolgot érdemes újra tisztázni a felvételivel kapcsolatban is. Fontos, hogy tudjátok, mi dönt arról, melyik képzést kezdhetitek el szeptembertől.

  • Eduline

Az idei felvételin jelentkeztetek egyetemre vagy főiskolára és már a pontjaitokat számolgatjátok? Fontos, hogy tudjátok a következő kérdésre a választ:

Ha van elég pontom az összes megjelölt képzésre, akkor én dönthetem el, hogy melyik szakra szeretnék menni?"

Sokakat éint, a válasz pedig: nem. Minden felvételiző csak egy szakra kerülhet be, méghozzá a jelentkezési sorrendjében szereplő első olyan helyre, amelyen az összpontszáma eléri vagy meghaladja a felvételi ponthatárt. Ezen a jelenlegi helyzet sem változtatott.

Persze most még dönthettek máshogy, egyszer ugyanis még van lehetőségetek változtatni a megjelölt egyetemek, főiskolák sorrendjén 2020-ban is. Április 19-től kezdődik a tavaszi felvételi időszak azoknak, akik 2020 szeptemberében felsőoktatásban szeretnék folytatni a tanulmányaikat. Hogy hányszor, hogyan és meddig módosíthattok a sorrendeteken, itt elolvashattok mindent.

Az azonban még kérdéses, mi lesz az idei érettségikkel, erről itt olvashattok bővebben, illetve az is nagyon fontos, hogy mi lesz az elhalasztott nyelvvizsgákkal.

A 2020-as felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Mi lesz az érettségivel? Szakértők szerint május 4-én biztosan nem kezdődik el

Az Index által megkérdezett szakemberek arra számítanak, hogy május elején nem fogják megtartani az érettségiket. Ha minden jól megy, akár egy hónapot is csúszhat a vizsga, de addig is több kérdést kell tisztázni.

Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Közoktatás
Vendégszerző

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna