Felvételi 2020: kaphatnak pluszpontokat a tartós vagy krónikus beteg jelentkezők?

Tartós betegség, például cukorbetegség vagy ételallergia miatt is lehet többletpontot kapni az egyetemi felvételin? Fontos kérdésre válaszolunk.

  • Eduline

Arról már korábban is sokszor írtunk, kik és milyen jogcímen kaphatnak felvételi többletpontot. Ha kíváncsiak vagytok a listára, akkor itt megnézhtetitek.

Arról is volt már szó, hogy esélyegyenlőség jogcímen 40 pontot lehet kapni a 2020-as felvételin is. Ha hátrányos helyzetűek, fogyatékossággal élők vagytok, vagy egyedül neveltek gyereket, ezek egyikét pedig papírral igazoljátok is, megkaphatjátok a maximális többletpontot. De a tartós vagy krónikus betegség beletartozik ebbe a kategóriába?

Ha a jelentkező nem fogyatékosságot, hanem tartós vagy krónikus betegséget (pl. cukorbetegség, szénanátha, ételallergia, lisztérzékenység, epilepszia stb.) igazol, nem kaphat többletpontot esélyegyenlőség jogcímen, ugyanis ezek nem tartoznak bele az említett kategóriába - írja a felvételi tájékoztató.

A 2020-as felvételiről itt olvashatjátok cikkeinket.

Kik kaphatnak akár 40 többletpontot a felvételin? Itt a válasz

Már nincs sok hátra a jelentkezési határidőig. Kik kaphatnak többletpontot esélyegyenlőség címén a gyermekgondozásért? Itt a válasz.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.