Felvételi 2020: kaphatnak pluszpontokat a tartós vagy krónikus beteg jelentkezők?

Tartós betegség, például cukorbetegség vagy ételallergia miatt is lehet többletpontot kapni az egyetemi felvételin? Fontos kérdésre válaszolunk.

  • Eduline

Arról már korábban is sokszor írtunk, kik és milyen jogcímen kaphatnak felvételi többletpontot. Ha kíváncsiak vagytok a listára, akkor itt megnézhtetitek.

Arról is volt már szó, hogy esélyegyenlőség jogcímen 40 pontot lehet kapni a 2020-as felvételin is. Ha hátrányos helyzetűek, fogyatékossággal élők vagytok, vagy egyedül neveltek gyereket, ezek egyikét pedig papírral igazoljátok is, megkaphatjátok a maximális többletpontot. De a tartós vagy krónikus betegség beletartozik ebbe a kategóriába?

Ha a jelentkező nem fogyatékosságot, hanem tartós vagy krónikus betegséget (pl. cukorbetegség, szénanátha, ételallergia, lisztérzékenység, epilepszia stb.) igazol, nem kaphat többletpontot esélyegyenlőség jogcímen, ugyanis ezek nem tartoznak bele az említett kategóriába - írja a felvételi tájékoztató.

A 2020-as felvételiről itt olvashatjátok cikkeinket.

Kik kaphatnak akár 40 többletpontot a felvételin? Itt a válasz

Már nincs sok hátra a jelentkezési határidőig. Kik kaphatnak többletpontot esélyegyenlőség címén a gyermekgondozásért? Itt a válasz.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.