Felvételi 2020: milyen dokumentumokat kérhetnek még a felsőoktatási intézmények?

Kreditelismerésről szóló határozat? Orvosi igazolások? Ez csak néhány dokumentum azok közül, amit kérhetnek a felsőoktatási intézmények a felvételihez. Itt a teljes listát megtaláljátok.

  • Eduline

Arról korábban már többször is írtunk, hogy milyen dokumentumokat kell feltétlenül feltöltenetek a 2020. szeptemberében induló felsőoktatási képzésekre február 15-ig, de legkésőbb a hiánypótlási időszak végéig – azaz július 9-ig. Most pedig azt szedtük össze, milyen speciális papírokat, előfeltételeket határozhatnak meg az egyetemek a felvételi feltételeként.

Kreditelismerésről szóló határozat

Ha mesterképzésre jelentkeztek, akkor alapvető feltétel, hogy legyen valamilyen felsőfokú végzettségetek. Ezt a felsőoktatási intézmények adott mesterképzésre való jelentkezéskor teljes kreditérték beszámításával – ebben az esetben nincs szükség kiegészítő tanulmányok folytatására –, illetve további kreditek teljesítése mellett – azaz a kiegészítő tanulmányok teljesítése után – tudják elfogadni.

Ha olyan oklevéllel rendelkeztek, amelyhez további krediteket kell szerezni, ezt és a szükséges kreditszámot a felsőoktatási intézmények az úgynevezett előzetes kreditelismerési eljárás során határozzák meg. A kreditelismerésről az érintett felsőoktatási intézménynél tudtok érdeklődni.

A kreditelismerési eljárást már a felsőoktatási felvételi eljárás előtt célszerű írásban kezdeményezni a felsőoktatási intézménynél (az intézményi fejezetekben megadott módon és határidőre) – olvasható a felvi.hu-n.

Betöltött munkakör igazolása

Erre azért van szükség, mert egyes képzéseken csak bizonyos munkakörben megszerzett gyakorlat esetén lehet jelentkezni, illetve felmentést kérni az alkalmassági vizsga alól.

Alkalmassági vizsgáról szóló igazolás

Egyes felsőoktatási intézményekben tartanak (elő)alkalmassági vizsgákat, amelyek eredményéről igazolást kaptok. Ezt az igazlást a felvételi eljárás során csatolnotok kell, ugyanis ennek hiányában kizárhatnak benneteket.

Orvosi igazolások

Amennyiben egészségügyi (orvosi) igazolás szükséges a jelentkezéshez, a felsőoktatási intézmények tájékoztatnak benneteket, hogy azt hol szerezhetitek be.

Önéletrajz, motivációs levél

Ez egy saját magatokról, legfontosabb adataitokról és tevékenységeitekről szóló beszámoló. Csak akkor kell beküldeni, ha azt az adott intézmény kifejezetten kéri. Ha kézzel írott vagy szakmai önéletrajzra van szükség, azt az intézmény külön jelzi.

Szakmai tevékenység igazolása

Egyes felsőoktatási intézmények mesterképzéseiken többletpontot számítanak a jelentkező különböző szakmai tevékenységéért, eredményeiért. A szakmai tevékenységek közé tartoznak a publikációs és kutatási tevékenységek, az egyéb közéleti, közigazgatási, közszolgálati és szakmai tevékenységek és gyakorlatok, illetve az országos és nemzetközi szakmai versenyeken elért eredmények stb.

A 2020-as felvételiről itt olvashatjátok cikkeinket.

Még egy fontos dolog, amire minden felvételizőnek figyelnie kell: képzés helye és nyelve

Nem csak a felvételi sorrend számít, arra is figyelnetek kell, hogy a képzési hely és nyelv is a megfelelő legyen. Ezt hol tudjátok megnézni? Mutatjuk a szabályokat.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.