Kik kaphatnak többletpontot esélyegyenlőség címén? Itt a teljes lista

Esélyegyenlőség jogcímén 40 többletpontot kaphatnak a hátrányos helyzetű, fogyatékossággal élő, illetve gyereket gondozó jelentkezők a 2020-as felsőoktatási felvételin. Íme, a részletek.

  • Eduline

A hátrányos helyzetű, fogyatékossággal élő, illetve gyereket gondozó felvételizők akkor kaphatják meg a 40 többletpontot, ha az adott állapot a felvételi tájékoztató és 2020. július 9. - a hiánypótlás határideje - között fennáll, és a jogosultságot megfelelően igazolják.

Majdnem minden alap- és osztatlan szakon, illetve felsőoktatási szakképzésen jár a többletpont, kivéve a művészet és művészetközvetítés képzési területhez tartozó szakokat, az edző alapszakot és a művészeti tanárképzést, ahol kizárólag gyakorlati vizsga alapján történik a pontszámítás.

Hátrányos helyzetért azok a 25 évnél fiatalabb jelentkezők kaphatnak többletpontot, akik rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak, és ez alapján a település jegyzője vagy a gyámhatóság megállapítja, hogy a jelentkező hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű. Itt olvashatjátok a részleteket.

Fogyatékosság címén a mozgásszervi fogyatékosssággal élő, a mozgásában fogyatékos, az érzékszervi fogyatékossággal élő, a beszédfogyatékos, a pszichés fejlődési zavarral vagy autizmus spektrum zavarral küzdő, illetve a halmozottan fogyatékos jelentkezők kaphatnak, a tartós betegséggel - például cukorbetegséggel, epilepsziával - küzdők nem. Részletes cikkünket itt találjátok.

A gyereket gondozók közül a fizetés nélküli szabadságon lévők, illetve a csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesülő jelentkezők kaphatják meg a 40 többletpontot.

A 2020-as felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.

Vigyázat: ezeken a jogcímeken nem minden esetben jár többletpont a felvételin

Milyen esetekben kaphattok többletpontot OKJ-s végzettségért vagy felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevélért, és mely szakokon jár pluszpont a versenyeken elért eredményért? Mi a helyzet az emelt szintű érettségivel? Összegyűjtöttük a tudnivalókat.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.