Esélyegyenlőség jogcímén 40 többletpontot kaphatnak a hátrányos helyzetű, fogyatékossággal élő, illetve gyereket gondozó jelentkezők a 2020-as felsőoktatási felvételin. Íme, a részletek.
A hátrányos helyzetű, fogyatékossággal élő, illetve gyereket gondozó felvételizők akkor kaphatják meg a 40 többletpontot, ha az adott állapot a felvételi tájékoztató és 2020. július 9. - a hiánypótlás határideje - között fennáll, és a jogosultságot megfelelően igazolják.
Majdnem minden alap- és osztatlan szakon, illetve felsőoktatási szakképzésen jár a többletpont, kivéve a művészet és művészetközvetítés képzési területhez tartozó szakokat, az edző alapszakot és a művészeti tanárképzést, ahol kizárólag gyakorlati vizsga alapján történik a pontszámítás.
Hátrányos helyzetért azok a 25 évnél fiatalabb jelentkezők kaphatnak többletpontot, akik rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak, és ez alapján a település jegyzője vagy a gyámhatóság megállapítja, hogy a jelentkező hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű. Itt olvashatjátok a részleteket.
Fogyatékosság címén a mozgásszervi fogyatékosssággal élő, a mozgásában fogyatékos, az érzékszervi fogyatékossággal élő, a beszédfogyatékos, a pszichés fejlődési zavarral vagy autizmus spektrum zavarral küzdő, illetve a halmozottan fogyatékos jelentkezők kaphatnak, a tartós betegséggel - például cukorbetegséggel, epilepsziával - küzdők nem. Részletes cikkünket itt találjátok.
A gyereket gondozók közül a fizetés nélküli szabadságon lévők, illetve a csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesülő jelentkezők kaphatják meg a 40 többletpontot.
A 2020-as felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.
Vigyázat: ezeken a jogcímeken nem minden esetben jár többletpont a felvételin
Milyen esetekben kaphattok többletpontot OKJ-s végzettségért vagy felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevélért, és mely szakokon jár pluszpont a versenyeken elért eredményért? Mi a helyzet az emelt szintű érettségivel? Összegyűjtöttük a tudnivalókat.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
