Ilyen előzetes ponthatárokat kell megugranotok, ha a legnépszerűbb képzésekre jelentkeztek

Idén is több kiemelt szakon húztak előzetes ponthatárokat. Azonban az előző évekhez képest több szakon is jóval alacsonyabbak lettek a számok, mutatjuk, hol kell megugrani az előzetes határokat.

  • Eduline

Ahogy már korábban is írtunk róla, az alapképzési, valamint osztatlan mesterképzési szakokon is húztak előzetes ponthatárokat. Kereskedelem és marketing, kommunikáció- és médiatudomány, általános orvosi, gazdálkodási és menedzsment - többek között ilyen szakokon állapítottak meg előzetes ponthatárokat.

Itt megnézhetitek:

Felvi.hu

Fontos: ezeken a szakokon csak azok szerezhetnek állami ösztöndíjas helyet, akik elérik ezt a ponthatárt,  függetlenül attól, melyik felsőoktatási intézmény ilyen képzésére jelentkeznek.

Igaz, az elmúlt években többször volt példa arra, hogy az előzetes ponthatárokon változtattak, a legtöbbször a jelentkezők száma és teljesítménye miatt pár ponttal emelkedett a limit, de arra is volt már példa, hogy a végleges ponthatár alacsonyabb lett.

400 pont lett a maximum

A 2019-es pontszámokhoz képest a 2020-as központi határok ugyanis több alap- és osztatlan szakon is csökkentek.

Igazságügyi igazgatáson például a tavalyi 424 helyett 2020-ban 350 lett az előzetes ponthatár. Kommunikáció- és médiatudományon 440 helyett 400, lótenyésztő, lovassport szervező agrármérnöki szakra 320 helyett 310, munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási szakra 410 helyett 350 pont lett a központi ponthatár idén.

Nemzetközi gazdálkodáson és nemzetközi tanulmányokon is alacsonyabb lett a központi határ: mindkét szakon 400 pontot kell elérni, a korábbi 420 és 455 helyett. Csökkent a mindig népszerű pszichológia előzetes ponthatára is 435-ről 400 pontra.

Ezen felül három osztatlan képzésen is kevesebbet kell összeszedni. Gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés szokon 420 helyett 400, gyógyszerész szakon 385 helyett 380, jogász képzésen 440 helyett 350 pontot. 

A 2020-as felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket itt találjátok.

Állami ösztöndíjas képzés: minden infó a hazai munkaviszony kötelezettségéről

Az állami ösztöndíjas egyetemistáknak, főiskolásoknak hazai munkaviszonyt kell fenntartaniuk a végzés után, illetve akkor is, ha nem szerzik meg időben a diplomát. De pontosan mi számít bele ebbe? Itt vannak a részletek.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Közoktatás
Fóti Péter