Egyetem 280 pont alatt: mi az a felsőoktatási szakképzés?

Bár ugyanott jelentkezhettek, a felsőoktatási szakképzés mégis eltér a "hagyományos" egyetemi képzésektől. Lássuk, mit érdemes tudni ezekről a kétéves képzésekről.

  • Eduline

A felsőoktatási szakképzések olyan kétéves képzések, amelyeket egyetemek és főiskolák indítanak. Az elvégéséért diplomát nem kaptok, de oklevelet igen. A szaklistában az "F" betű jelzi ezeket a képzéseket.

Kik jelentkezhetnek és hogyan? 

Egy felsőoktatási szakképzés olyankor lehet jó választás, ha egyetemre felvételiznétek, de még nem találtátok meg a tökéletes szakot vagy esetleg úgy érzitek, hogy nem lesz annyi pontotok, hogy bekerüljetek alap-, vagy osztatlan képzésre. A szakképzésekre ugyanúgy február 15-ig lehet jelentkezni szintén Felvi felületén.

Milyenek a pontszámítási szabályok?

A felsőoktatási szakképzéseken 240 a minimumponthatár, vagyis ennyi ponttal (az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt) már be is kerülhettek a kiválasztott szakokra. A konkrét szakok ponthatárai 2020. július 23-án lesznek véglegesek. A pontszámításról bővebben itt írtunk korábban.

Kiknek ajánlott ez a képzésforma?

A felsőfokú szakképzésre tekinthettek akár úgy is, mint az egyetemi tanulmányok főpróbája. A továbbtanulásnál az itt megszervezett kreditek beszámíthatóak. A felsőoktatási szakképzések többsége állami ösztöndíjjal támogatott, így két év alatt piacképes tudást és szakképesítést szerezhettek. 

A felsőoktatási szakképzés nagy előnye, hogy elvégzése után több út van: a megszerzett képesítéssel be lehet lépni a munkaerőpiacra, illetve jelentkezni lehet alap- vagy osztatlan képzésekre, ahol többletpontot ér a korábban megszerzett tudásotok.

Tehát ha először elvégeznek egy ilyen kétéves képzést, majd alapszakra jelentkeznek, a felsőoktatási szakképzés záróvizsgájáért (ha a szakiránynak megfelelően tanulnak tovább) pluszpontokat kaphatnak.

  • jeles záróvizsga eredmény alapján 32 többletpontot,
  • jó záróvizsga eredmény alapján 20 többletpontot,
  • közepes záróvizsga eredmény alapján 10 többletpontot
  • Ennyibe kerül a 2020-as felvételi: kiknek és mennyit kell fizetnie a jelentkezésért?

    Idén felvételiztek egyetemre vagy főiskolára? Akkor ezeket érdemes már az eljárás megkezdése előtt kideríteni. Összeszedtük, mennyit kell fizetni a felvételiért.

    Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

    Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

     

     

    Hozzászólások

    Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

    Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

    Szándék van a kulturális dolgozók béremelésére, de konkrét időpont vagy vállalás továbbra sincs

    Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.

    Hogyan tudsz átkerülni fizetős képzésről államira?

    Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.