Egyetem 280 pont alatt: mi az a felsőoktatási szakképzés?

Bár ugyanott jelentkezhettek, a felsőoktatási szakképzés mégis eltér a "hagyományos" egyetemi képzésektől. Lássuk, mit érdemes tudni ezekről a kétéves képzésekről.

Eduline

A felsőoktatási szakképzések olyan kétéves képzések, amelyeket egyetemek és főiskolák indítanak. Az elvégéséért diplomát nem kaptok, de oklevelet igen. A szaklistában az "F" betű jelzi ezeket a képzéseket.

Kik jelentkezhetnek és hogyan?

Egy felsőoktatási szakképzés olyankor lehet jó választás, ha egyetemre felvételiznétek, de még nem találtátok meg a tökéletes szakot vagy esetleg úgy érzitek, hogy nem lesz annyi pontotok, hogy bekerüljetek alap-, vagy osztatlan képzésre. A szakképzésekre ugyanúgy február 15-ig lehet jelentkezni szintén Felvi felületén.

Milyenek a pontszámítási szabályok?

A felsőoktatási szakképzéseken 240 a minimumponthatár, vagyis ennyi ponttal (az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt) már be is kerülhettek a kiválasztott szakokra. A konkrét szakok ponthatárai 2020. július 23-án lesznek véglegesek. A pontszámításról bővebben itt írtunk korábban.

Kiknek ajánlott ez a képzésforma?

A felsőfokú szakképzésre tekinthettek akár úgy is, mint az egyetemi tanulmányok főpróbája. A továbbtanulásnál az itt megszervezett kreditek beszámíthatóak. A felsőoktatási szakképzések többsége állami ösztöndíjjal támogatott, így két év alatt piacképes tudást és szakképesítést szerezhettek.

A felsőoktatási szakképzés nagy előnye, hogy elvégzése után több út van: a megszerzett képesítéssel be lehet lépni a munkaerőpiacra, illetve jelentkezni lehet alap- vagy osztatlan képzésekre, ahol többletpontot ér a korábban megszerzett tudásotok.

Tehát ha először elvégeznek egy ilyen kétéves képzést, majd alapszakra jelentkeznek, a felsőoktatási szakképzés záróvizsgájáért (ha a szakiránynak megfelelően tanulnak tovább) pluszpontokat kaphatnak.

jeles záróvizsga eredmény alapján 32 többletpontot,

jó záróvizsga eredmény alapján 20 többletpontot,

közepes záróvizsga eredmény alapján 10 többletpontot

Ennyibe kerül a 2020-as felvételi: kiknek és mennyit kell fizetnie a jelentkezésért?
Idén felvételiztek egyetemre vagy főiskolára? Akkor ezeket érdemes már az eljárás megkezdése előtt kideríteni. Összeszedtük, mennyit kell fizetni a felvételiért.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Egy hónap alatt több mint ötszázzal nőtt a betöltetlen tanári állások száma, matektanárból a legnagyobb a hiány

Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.

Közoktatás

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.

Közoktatás

Több ezer köznevelésben dolgozó érzi azt, hogy nem mondhatja el következmények nélkül a véleményét – ez derül ki a PDSZ felméréséből

Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.

Közoktatás

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Közoktatás

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.

Közoktatás

Egyetemi felvételi 2026: ennyi pont kellett tavaly a gazdálkodási és menedzsment szakokra

Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.

300 esetben intézkedtek az iskolaőrök az elmúlt tanévben, volt, hogy a diákok hozzátartozóival szemben

Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.

Újabb javaslatok érkeztek a közoktatás megtisztítására

Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.