Felvételi kisokos: milyen dokumentumokat kérhetnek az egyetemek?

Arról már korábban sokszor írtunk, milyen dokumentumokat kell feltöltenetek a jelentkezéshez. Most azt szedtük össze, milyen speciális papírokat, előfeltételeket határozhatnak meg az egyetemek felvételi feltételként. Itt a teljes lista.

  • Eduline

Az alábbi dokumentumtípusok az ún. intézményspecifikus dokumentumok, amelyeket a felsőoktatási intézmények meghatározhatnak, mint a jelentkezéshez csatolandó egyéb szükséges dokumentumokat:

  • Kreditelismerésről szóló határozat

Ha mesterképzésre jelentkeztek, akkor alapvető feltétel a felsőfokú végzettség megléte. A felsőfokú végzettségeket a felsőoktatási intézmények adott mesterképzésre való jelentkezéskor teljes kreditérték beszámításával (ebben az esetben nincs szükség kiegészítő tanulmányok folytatására), illetve további kreditek teljesítése mellett tudják elfogadni (azaz a kiegészítő tanulmányok teljesítése után).

Ha olyan oklevéllel rendelkeztek, amelyhez további krediteket kell szerezni, ezt és a szükséges kreditszámot a felsőoktatási intézmények az úgynevezett előzetes kreditelismerési eljárás során határozzák meg. Arról, hogy ezt kiknek kell elindítaniuk, az érintett felsőoktatási intézménynél tudtok érdeklődni.

A kreditelismerési eljárást már a felsőoktatási felvételi eljárás előtt célszerű írásban kezdeményezni a felsőoktatási intézménynél (az intézményi fejezetekben megadott módon és határidőre) - hívja fel a figyelmet a felvételi tájákoztató.

  • Betöltött munkakör igazolása

Ez azért kell, mert egyes képzésekre csak bizonyos munkakörökben megszerzett gyakorlat esetén lehet jelentkezni, illetve felmentést kérni az alkalmassági vizsga alól.

  • Alkalmassági vizsgáról szóló igazolás

Egyes felsőoktatási intézmények (elő)alkalmassági vizsgákat tartanak, amelyek eredményéről igazolást adnak ki. Ezt az igazolást a felvételi eljárás során csatolni kell, hiánya esetén kizárhatnak titeket.

  • Orvosi igazolások

Amennyiben egészségügyi (orvosi) igazolás szükséges a jelentkezéshez, a felsőoktatási intézmények tájékoztatnak benneteket, hogy azt hol szerezhetitek be.

  • Önéletrajz, motivációs levél

Ez egy saját magatokról, legfontosabb adataitokról és tevékenységeitekről szóló beszámoló. Csak akkor kell beküldeni, ha azt az adott intézmény kifejezetten kéri. Ha kézzel írott vagy szakmai önéletrajzra van szükség, azt az intézmény külön jelzi.

  • Szakmai tevékenység igazolása

Egyes felsőoktatási intézmények mesterképzéseiken többletpontot számítanak a különböző szakmai tevékenységéért, eredményeiért. A szakmai tevékenységek közé tipikusan a következőket soroljuk: publikációs és kutatási tevékenységek, egyéb közéleti, közigazgatási, közszolgálati és szakmai tevékenységek és gyakorlatok, országos és nemzetközi szakmai versenyeken elért eredmények stb.

A 2020-as egyetemi, főiskolai felvételiről itt olvashatjátok cikkeinket.

Felvételizőknek: ezeket kell tudnotok a minimum- és az előzetes ponthatárokról

Tudjátok, hogy mi a különbség az előzetes- és a minimumponthatár között? Talán nem mindig egyértelmű a felvételi kapcsán, hogy melyek azok a követelmények, amelyeknek biztosan meg kell felelnetek, és melyek azok, amelyek nem mindenkire vonatkoznak. Mutatjuk a két típusú ponthatárra vonatkozó szabályokat.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna