Felvételi kisokos: milyen dokumentumokat kérhetnek az egyetemek?

Arról már korábban sokszor írtunk, milyen dokumentumokat kell feltöltenetek a jelentkezéshez. Most azt szedtük össze, milyen speciális papírokat, előfeltételeket határozhatnak meg az egyetemek felvételi feltételként. Itt a teljes lista.

  • Eduline

Az alábbi dokumentumtípusok az ún. intézményspecifikus dokumentumok, amelyeket a felsőoktatási intézmények meghatározhatnak, mint a jelentkezéshez csatolandó egyéb szükséges dokumentumokat:

  • Kreditelismerésről szóló határozat

Ha mesterképzésre jelentkeztek, akkor alapvető feltétel a felsőfokú végzettség megléte. A felsőfokú végzettségeket a felsőoktatási intézmények adott mesterképzésre való jelentkezéskor teljes kreditérték beszámításával (ebben az esetben nincs szükség kiegészítő tanulmányok folytatására), illetve további kreditek teljesítése mellett tudják elfogadni (azaz a kiegészítő tanulmányok teljesítése után).

Ha olyan oklevéllel rendelkeztek, amelyhez további krediteket kell szerezni, ezt és a szükséges kreditszámot a felsőoktatási intézmények az úgynevezett előzetes kreditelismerési eljárás során határozzák meg. Arról, hogy ezt kiknek kell elindítaniuk, az érintett felsőoktatási intézménynél tudtok érdeklődni.

A kreditelismerési eljárást már a felsőoktatási felvételi eljárás előtt célszerű írásban kezdeményezni a felsőoktatási intézménynél (az intézményi fejezetekben megadott módon és határidőre) - hívja fel a figyelmet a felvételi tájákoztató.

  • Betöltött munkakör igazolása

Ez azért kell, mert egyes képzésekre csak bizonyos munkakörökben megszerzett gyakorlat esetén lehet jelentkezni, illetve felmentést kérni az alkalmassági vizsga alól.

  • Alkalmassági vizsgáról szóló igazolás

Egyes felsőoktatási intézmények (elő)alkalmassági vizsgákat tartanak, amelyek eredményéről igazolást adnak ki. Ezt az igazolást a felvételi eljárás során csatolni kell, hiánya esetén kizárhatnak titeket.

  • Orvosi igazolások

Amennyiben egészségügyi (orvosi) igazolás szükséges a jelentkezéshez, a felsőoktatási intézmények tájékoztatnak benneteket, hogy azt hol szerezhetitek be.

  • Önéletrajz, motivációs levél

Ez egy saját magatokról, legfontosabb adataitokról és tevékenységeitekről szóló beszámoló. Csak akkor kell beküldeni, ha azt az adott intézmény kifejezetten kéri. Ha kézzel írott vagy szakmai önéletrajzra van szükség, azt az intézmény külön jelzi.

  • Szakmai tevékenység igazolása

Egyes felsőoktatási intézmények mesterképzéseiken többletpontot számítanak a különböző szakmai tevékenységéért, eredményeiért. A szakmai tevékenységek közé tipikusan a következőket soroljuk: publikációs és kutatási tevékenységek, egyéb közéleti, közigazgatási, közszolgálati és szakmai tevékenységek és gyakorlatok, országos és nemzetközi szakmai versenyeken elért eredmények stb.

A 2020-as egyetemi, főiskolai felvételiről itt olvashatjátok cikkeinket.

Felvételizőknek: ezeket kell tudnotok a minimum- és az előzetes ponthatárokról

Tudjátok, hogy mi a különbség az előzetes- és a minimumponthatár között? Talán nem mindig egyértelmű a felvételi kapcsán, hogy melyek azok a követelmények, amelyeknek biztosan meg kell felelnetek, és melyek azok, amelyek nem mindenkire vonatkoznak. Mutatjuk a két típusú ponthatárra vonatkozó szabályokat.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.