Kötelező emelt szintű érettségi: itt vannak a részletek az ingyenes felkészítőről

Január 20-án indulnak a 2020-as felvételin kötelező emelt szintű érettségire felkészítő ingyenes tanfolyamok, amelyekre tanulói vagy hallgatói jogviszonnyal nem rendelkezők jelentkezhetnek. A magyaron, matekon és történelmen kívül angolból és németből, illetve természettudományos tárgyakból kaphattok segítséget felkészülésben. A jelentkezési határidő január 9.

  • Eduline

November végén jelentették be, hogy Irány az Egyetem 2020 néven a kötelező emelt szintű érettségire felkészítő programot indít az Emberi Erőforrások Minisztériumának Köznevelésért Felelős Államtitkársága, a Klebelsberg Központ és a Magyar Rektori Konferencia.

A program azoknak szól, akik már nem középiskolások, de jövőre szeretnének felvételizni egyetemre, főiskolára, és ehhez valamely tárgyból emelt szintű érettségi vizsgát szeretnének tenni a 2020. május-júniusi vizsgaidőszakban. Vagyis feltétel, hogy ne legyen tanulói vagy hallgatói jogviszonyotok, az érettségi bizonyítványotok pedig 2019. december 31. előtti legyen.

A részvétel ingyenes, de írásban kell vállalnotok, hogy az előzetesen megjelölt előkészítőn részt vesztek és legalább az órák 50 százalékán megjelentek, különben 2020. július 31-ig 30 ezer forintot vissza kell fizetnetek. A következő tantárgyak esetében indul januárban felkészítés: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, angol, német, fizika, biológia, kémia, földrajz. Legfeljebb két tantárgyra jelentkezhettek. A 2020-as tavaszi érettségi emelt szintű szóbeli tételeit tantárgyanként itt találjátok.

A tanfolyamok január 20-tól április 30-ig tartanak. Minden tantárgy esetében heti két óra a felkészítés időtartama, az órarendről írásban kaptok tájékoztatást. A felkészítések csoportos formában zajlanak. A csoportok minimális létszáma nyolc fő, amennyiben a jelentkezők száma ezt nem éri el, akkor a felkészítést szervező intézmény és fenntartója dönt arról, hogy a felkészítőt elindítja-e.

A részletes tájékoztatót, a települések és a felkészítőt indító intézmények listáját a kapcsolattartók elérhetőségeivel együtt a Klebelsberg Központ honlapján találjátok meg. Jelentkezni e-mailben, a név és a választott tantárgy, valamint a település megadásával lehet január 9-ig a megadott elérhetőségeken.

Az új követelmény szerint azoknak, akik a 2020-as felvételin szeretnének bekerülni alap- vagy osztatlan képzésre, legalább egy emelt szintű érettségivel rendelkezniük kell - a néhány kivételről itt olvashattok. Azt, hogy mely szakokon milyen tárgyakból kell vizsgáznotok, itt nézhetitek meg, arról pedig, hogy mely képzéseken újdonság a követelmény, itt olvashattok.

A jövő szeptemberben induló képzésekre érvényes felvételi tájékoztatót december 19-én vagy 20-án hozzák nyilvánosságra. A 2020-as felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.

Felvételi 2020: milyen szempontokat érdemes figyelembe venni a szakválasztásnál?

Jövőre szeretnétek felvételizni egyetemre, főiskolára és a megfelelő képzést keresitek? Szempontok és információk, hogy könnyebb legyen a választás.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.