Mire kaphattok többletpontokat a keresztféléves felvételin? Meddig kell feltöltenetek ezeket a dokumentumokat az E-felvételi rendszerébe? Mutatjuk a részleteket.
Az érettségi bizonyítványon kívül más dokumentumokat is feltölthettek a keresztféléves felvételihez a dokumentumpótlás határidejéig, vagyis 2020. január 9-ig. Érdemes utánajárnotok, hogy mire kaphattok pluszpontot, ugyanis a többletpontokat igazoló dokumentummásolatok benyújtása nem kötelező, ezért erre vonatkozóan – a magyarországi nyelvvizsga-bizonyítványok kivételével – az Oktatási Hivatal sem küld hiánypótlási felszólítást a jelentkezők számára. De miért kaphattok többletpontokat és ezeket hogyan tudjátok igazolni?
Nyelvtudás
A nyelvtudást államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal, vagy azzal egyenértékű okirattal tudjátok igazolni. Az E-felvételi rendszerbe csak a 2003. január 1. előtt kiállított nyelvvizsga-dokumentumot kell feltölteni, az ezt követően kiállított nyelvvizsga-bizonyítványok esetében a jelentkezés során kötelezően megadott adatok – vagyis a nyelvvizsga nyelve, foka, típusa, bizonyítvány száma, anyakönyvi szám, bizonyítvány kiállításának dátuma – alapján történik a hitelesség ellenőrzés.
Fontos, hogy ha külön szóbeli és írásbeli nyelvvizsga-bizonyítvánnyal rendelkeztek, azt külön sorban kell rögzítenek a rendszerben. A nyelvtudásért maximum 40 többletpontot kaphattok – a B2 (középfokú) komplex államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványért 28 többletpont, a C1 (felsőfokú) komplex államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványért pedig 40 többletpont. Ha több nyelvvizsga-bizonyítvánnyal rendelkeztek, akkor is maximum 40 pluszpontot kaphattok, illetve egy nyelvből kizárólag egy szinten vagytok jogosultak a többletpontra.
Tanulmányi és művészeti versenyeredmény
A művészeti és tanulmányi versenyeken, illetve a sportversenyeken szerzett eredményeitekért is jár többletpont. Ezekről itt olvashattok részletesebben.
Felsőoktatási szakképzés és záróvizsga-eredmény
Bár a felsőoktatási szakképzés elvégzéséért oklevelet kaptok, a többletpontok érvényesítéséhez a záróvizsga-eredményt is szükséges igazolni. Ez azért fontos, mert a záróvizsga-eredmény nem egyezik meg az oklevél minősítésével.
Ha a felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevél után azonos képzési terület szakjára jelentkeztek, akkor a jeles záróvizsga eredmény 32 többletpontot, a jó záróvizsga 20 többletpont, a közepes pedig 10 pluszpontot jelent a felvételi során.
Szakképesítés igazolása
A szakképesítés igazolására kizárólag az OKJ-bizonyítvány fogadható el. A felvételi során legfeljebb egy, 1993 után szerzett, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő 54-es vagy 55-ös szakmaszámú szakképesítésért kaphattok pluszpontot. Ez a szakiránynak megfelelő továbbtanulás esetén 32 többletpontot jelent. A részszakképesítések után nem kaptok pluszpontot.
Hátrányos helyzet, fogyatékosság, gyermekgondozás
A hátrányos helyzet igazolására a jegyző vagy az illetékes gyámhatóság igazolását, illetve határozatát fogadják el. A fogyatékosság, sajátos nevelési igény kizárólag részletes szakértői véleménnyel igazolható. Erről bővebben itt tudtok tájékozódni.
A gyermekgondozásért járó többletpontra való jogosultságot fizetés nélküli szabadság esetén a munkáltató által kiadott igazolással, csecsemőgondozási díj (CSED), gyermekgondozást segítő ellátás (GYES), gyermekgondozási díj (GYED), gyermeknevelési támogatás (GYET) és csecsemőgondozási díj esetén a támogatást folyósító szerv által kiállított igazolással vagy határozattal kell igazolni – olvasható a felvi.hu-n. Az elfogadható és nem elfogadható igazolásokat, dokumentumokat itt találjátok.
Felvételizők, figyelem! Nem mindenki kap levelet a hiánypótlásról
A hitelesítési határidőt követően megkezdődik az adatok és a csatolt dokumentumok feldolgozása. Mi a következő teendő? Kik kapnak hiánypótlási felszólítást, és meddig lehet pótolni a dokumentumokat?
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
