Az emelt szintű érettségi jövőre felvételi követelmény lesz - néhány kivételével - minden szakon. Sok képzési területen, képzésen lesz ez a követelmény teljesen új szabály a felvételizők számára. Összegyűjtöttük, hol nem volt szükség emelt szintű érettségire, egészen mostanáig.
Megközelítőleg negyven volt azoknak a szakoknak a száma, ahová eddig is felvételi követelmény volt az emelt szintű érettségi, ez a szám azonban 2020-tól megsokszorozódik, ugyanis a legtöbb szakra csak emelt szintű érettségivel lehet majd bekerülni - ez néhány hete vált biztossá a felvételi rendelet módosításának megjelenésével. Azóta kiderült az is, hogy Irány az egyetem 2020! elnevezéssel ingyenes felkészítő programot is indítanak az érettségizők számára. A heti kétórás, csoportos felkészítők 2020. január második hetében kezdődnek, és április 30-ig tartanak majd.
Még a tavalyi felvételi követelmények szerint emelt szintű érettségi nélkül is be lehetett jutni informatikai, pedagógusi, sport és művészeti szakokra. Egy-egy képzés kivételével nem kellett emelt szintű érettségi a gazdaságtudományi, műszaki, jogi, államtudományi, természettudományi és agrár területek szakjaira sem. A tanulmányi területek közül mindössze három típusúnál volt egységes felvételi követelmény az emelt szintű érettségi: az orvosi (ahol két vizsgatárgyból is), a bölcsészettudományi, valamint a társadalomtudományi képzéseken.
A 2020-as felvételire vonatkozó tájékoztatóban azonban jól látszik: minden képzési terület külön-külön megszabja felvételi követelményként az emelt szintű érettségi vizsga teljesítését. A részletes tájékoztató, amely tartalmazza felsőoktatási képzéseket és a részletes pontszámítási szabályokat várhatóan december 19-20. körül jelenik majd meg.
A kivételek
Azokon a képzéseken azonban, amelyeken a felvételi összpontszámot kizárólag a gyakorlati vizsga alapján állapítják meg, nem kell teljesítenetek ezt a követelményt. Ilyen például az edző alapképzési szak, a művészet és művészetközvetítés képzési terület szakjai, illetve azok a kétszakos osztatlan tanár szakok, amelyeknél csak gyakorlati vizsga van - ezekről bővebben itt olvashattok.
Megvannak a 2020-as magyarérettségi tételei: itt a lista
A szokásosnál jóval később, de végre nyilvánosságra hozta a 2020-as emelt szintű magyarérettségi tételeinek címét az Oktatási Hivatal.
Jár a többletpont?
Jó hír, hogy bár alapvető felvételi követelményről van szó, a többletpontot ugyanúgy megkaphatjátok érte a vizsgáért, mint eddig. Ha sikerül minimum 45 százalékot elérnetek a vizsgán, és számít is a szakotokhoz az a tárgy, amiből vizsgáztok, megkaphatjátok az 50 pluszpontot. Összességében az emelt szintű vizsgáért egyébként továbbra is maximum 100 többletpontot lehet szerezni. A pontozási szabályokról még többet itt olvashattok.
Itt tudjátok kideríteni, hogy a kiszemelt szakotokhoz milyen tárgyból kell emelt szintűznötök.
Felvételi kisokos: mikor jár nyelvvizsga az emelt szintű nyelvi érettségiért?
Hány pontot és százalékot kell elérni ahhoz, hogy nyelvvizsgát is kapjatok az emelt szintű nyelvi érettségitekért? Újabb fontos kérdésre válaszolunk.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
