Középiskolás diákok, figyelem! Változnak az előrehozott érettségi szabályai

Módosulnak az előrehozott érettségi szabályai, az új kormányrendelet alapján több szempontból is változás lesz várható.

  • Eduline

Nemcsak idegen nyelvből és informatikából, ezentúl más tárgyakból is lehet majd előrehozott érettségit tenni - derült ki az érettségi vizsgát szabályozó kormányrendelet módosításából, amely pénteken jelent meg a Magyar Közlönyben. A módosítás szerint:

idegen nyelvekből kizárólag a középiskolai tanulmányok teljes befejezését megelőző első vagy második tanév vizsgaidőszakaiban

vizsgázhattok majd, vagyis - 12 évfolyamos középiskola esetén - a 10. vagy 11. osztály őszi vagy tavaszi érettségi szezonjaiban. Más vizsgatárgyból pedig a következő szabályok lesznek érvényesek:

olyan érettségi vizsgatárgyból, amelyeknél a tanuló számára az adott vizsgatárgy vizsgájára való jelentkezés feltételeinek teljesítéséhez szükséges tantárgy, tantárgyak tanítása a középiskola helyi tanterve szerint a középiskolai tanulmányok befejezését megelőző tanévek valamelyikében lezárul, az adott tanév sikeres befejezését követő első vizsgaidőszakban

lehet majd előrehozott érettségi vizsgát tenni. Vagyis például fizikából, ha a tanév végén megkapjátok a sikeres bizonyítványt (és hivatalosan nem lesz több fizikaórátok, ezzel együtt meg is feleltek a teljesítés feltételeinek), ősszel már érettségizhettek belőle előrehozottan.

Ezzel a természettudományos tantárgyak újra élnek majd mint előrehozott érettségi opció. Fontos, hogy a tantárgyak lehetőségein túl tehát az előrehozott érettségi vizsgaidőpontok is módosulnak. Eddig csak május–júniusi vizsgaidőszakban lehetett előrehozott érettségi vizsgát tenni, az új kormányrendelet azonban törölte a májusi-júniusi vizsgaidőszak feltételét, így ezentúl

érettségizhettek majd az őszi vizsgaidőszakban is előrehozott tárgyakból.

Mikor lehet jelentkezni az érettségire?

Az Oktatási Hivatal szerint a jelentkezési határidő a május-júniusi vizsgaidőszak esetén február 15-e, az október-novemberi vizsgaidőszak esetén pedig szeptember 5-e.

Így teljesíthetitek a kötelező emelt szintű érettségit jövőre

Jövőre csak az vehető fel alapképzésre és osztatlan mesterképzésre, aki legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tesz, vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevéllel rendelkezik. De mivel lehet teljesíteni az emelt szintű érettégi követelményeket?

 

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.