Felvételi 2020: nem mindenki kaphat többletpontot az emelt szintű érettségiért

Már egy ideje tény, hogy jövőre csak az vehető fel alapképzésre és osztatlan mesterképzésre, akinek van legalább egy emelt szintű érettségije. Azonban nem mindenki kaphat ezért többletpontot. Mutatjuk a szabályokat.

  • Eduline

Mivel jövőre már csak azok kerülhetnek be alap- és osztatlan képzésre, akiknek legalább egy emelt szintű érettségije, vagy felsőfokú végzettséget tanúsító okleve van.

A pontosított szabályok szerint, már az első emelt szintű vizsgáért is jár 50 pluszpont, akkor, ha 45 százalékos eredményt értek el. Emelt szintű érettségi vizsgáért továbbra is maximum 100 többletpontot lehet szerezni, azonban ez nem jelenti azt, hogy aki emelt szintű érettségit tesz, automatikusan megkapja az 50 többletpontot is. Mutatjuk, miért.

Ahogy már korábban is írtuk, fontos, hogy a felvételi követelményként előírt, és az érettségi pont számításához előírt emelt szintű érettségi vizsgatárgy nem ugyanaz. Ha kíváncsiak vagytok, hogy az általatok választott képzési területen milyen vizsgákat fogadnak el, akkor itt megnézhetitek. Ha pedig arra vagytok kíváncsiak, hogy a szakotokon milyen érettségi követelmények vannak, akkor kattintsatok ide.

Kapcsolat a felvételi követelmény és az érettségi pont számításban

Mint már írtuk, nem mindenki kaphat többletpontot a kötelező emelt szinten tett érettségijére, ugyanis bizonyos esetekben ezzel csak a követelményt lehet kipipálni. A felvi egy példát is hoz, a két esetre.

Ha valaki például tanító szakra jelentkezik, akkor az érettségi bemeneti követelményben meghatározott feltételek között több tantárgy is szerepel, például magyar, biológia vagy idegen nyelv. Ha azonban nem ezek közül a tárgyak közül választotok emelt szintű vizsgát - tehát nem olyanból, amiből érettségi pont is számolható - akkor nem kaphattok érte többletpontot.

Felvi.hu

Ahogy az ábrán is látszik, mivel a társadalomismeret tárgy nem szerepelt a bementi feltételek között, ezzel az eredménnyel csupán a felvételi követelmény teljesül, de érettségi pont nem számítható belőle, így többletpont sem ér.

A másik eset, ha valaki például általános orvosi szakra jelentkezik, ott több tantárgyat is emelt szinten kell teljesítenie ahhoz, hogy bekerülhessen az egyetemre. Ilyen helyzetben az érettségi ponthoz meghatározott – bemeneti – érettségi vizsgatárgyak közül teljesíthető az emelt szintű érettségi, ezért jár érte többletpont.

Felvi.hu

Mivel az ábrán is látszik, hogy a biológia (és kémia is) érettségi vizsgatárgy, ezért belőlük lesz végül maga az érettségi pont is kiszámítva.

Tehát ha a felvételizők nem olyan tantárgyból tesznek emelt szintű érettségit, aminek a pontjaiból végül érettségi pontok számíthatóak, akkor nem kapnak többletpontot, csupán a felvételi előzetes követelményeit teljesítették.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.