Felvételi többletpontok: ezek a szabályok vonatkoznak a nyelvvizsgára és az emelt szintű érettségire

Milyen feltételekkel és mennyi többletpontot kaphattok nyelvtudásért, miután eltörölték a kötelező nyelvvizsgát a 2020-as felvételin? Mik az emelt szintű érettségivel kapcsolatos szabályok, és mi történik, ha ugyanabból a nyelvből van nyelvvizsgátok és érettségiket is? Itt vannak a részletek.

  • Eduline

November 7-én eltörölték a középfokú nyelvvizsga követelményét a felsőoktatási felvételin, azóta pedig módosult a felvételi rendelet is. Egy emelt szintű érettségivel ugyanakkor mindenkinek rendelkeznie kell, aki alap- vagy osztatlan képzésre szeretne bekerülni - kivéve, ha a jelentkezőnek már van diplomája, vagy olyan szakra jelentkezik, amelyen a felvételi pontszámot kizárólag a gyakorlati vizsga eredményéből számítják.

Jó hír ugyanakkor, hogy már az első emelt szintűért is jár 50 többletpont, ha legalább 45 százalékos eredményt értek el, a tárgy az adott szakon kötelező vagy választható, és az emelt szintű érettségi eredményéből számítják az érettségi pontokat. Emelt szintű érettségiért továbbra is összesen 100 pontot kaphattok, vagyis két emelt szintű vizsga számítható be. Azt, hogy mely szakokon milyen tárgyból fogadják el a vizsgát, itt nézhetitek meg.

A 2020-as felvételin a komplex középfokú nyelvvizsgáért 28, a felsőfokú nyelvvizsgáért 40 többletpont jár majd. Nyelvvizsgáért maximum 40 többletpontot kaphattok, akkor is, ha több nyelvvizsgát tettetek. A pontot csak a szóbeli vagy az írásbeli vizsgáért is megkaphatják azok, akik sajátos nevelési igényük miatt igazoltan nem tudják a komplex típusú nyelvvizsgát letenni.

Mi a szabály, ha egy nyelvért többféle többletpontot is kaphatnátok?

Ezzel kapcsolatban két fontos szabályra kell figyelnetek. Egyrészt egy nyelvből csak egy nyelvvizsgáért adható többletpont, másrészt ha egy adott idegen nyelvből egyidejűleg nyelvvizsga és emelt szintű érettségi alapján is jogosultak lennétek többletpontra, akkor a többletpontokat csak egyszer, a számátokra kedvezőbb pontszámot biztosító jogcímen kapjátok meg.

A felvételi tájékoztató várhatóan december 19-20-án jelenik meg, a jelentkezési határidő február 15.

A 2020-as felsőoktatási felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.

Segítség felvételizőknek: így tudhattok meg mindent a választott szakotokról

Ha jövőre felvételiztek és már kiválasztottátok, milyen szakra jelentkeznétek, akkor érdemes még a képzés megjelölése előtt elolvasnotok a szakleírásokat. Itt a teljes lista.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.