Már csak ma lehet jelentkezni a keresztféléves felvételire, most összeszedtük azokat a hibáknak, amikre még az utolsó pillanatban is érdemes odafigyelni, elkerülni.
A jelentkezési határidő után egyetlen jelentkezést sem fogadnak el, ezért a november 15-i határidőt komolyan kell venni. Ugyanígy fontos a hitelesítés határideje is, amely az idén november 20-a - ha nem hitelesítitek az elektronikus jelentkezési lapot, érvénytelen lesz a felvételi kérelmetek.
2. Nem fizetitek be az eljárási díjat
A felvételi kérelem díjmentes, ha legfeljebb három szakot jelöltök meg (ha ugyanannak a szaknak az önköltséges és az állami ösztöndíjas verzióját is megjelölitek, az - bár külön sorban kell feltüntetni - eljárási díj szempontjából egy jelentkezési helynek minősül). Ezen felül két szakot jelölhettek meg, ezért azonban képzésenként 2000-2000 forintot kell fizetni. Az eljárási díj befizetésének határideje szintén november 15. A kiegészítő díjat átutalással vagy internetes fizetésre alkalmas bankkártyával rendezhetitek.
3. Nem minden dokumentumot adtok be
A jelentkező egyéni döntése, hogy pontszámítását milyen eredmények alapján kezdeményezi, ezért figyelnie kell arra, hogy minden olyan dokumentumot benyújtson, amely alapján pontot szeretne számíttatni. A jelentkezési határidőig rendelkezésre nem álló dokumentumok benyújtásának határideje 2020. január 9.
Ma még lehet jelentkezni a keresztféléves felvételire: kérdések és válaszok
Péntek éjfélig lehet leadni a jelentkezést a februárban induló egyetemi, főiskolai képzésekre. Itt vannak a legfontosabb tudnivalók.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
